Állattenyésztés vonatkozásában hogy értékeli az ágazat helyzetét?

– Az állattenyésztés területén sajnos idén is több járvánnyal kellett megküzdenünk. Példa erre a sertés, ahol a sertéspestis kiterjedésével Európában ragadt az Ázsiába szánt német sertés is, ami az árakat a korábbi években negatív irányba befolyásolta. Nagy mélységeket járt tehát meg az ágazat. Viszont az újrakezdés mindig minőségi változást jelent. Nagy nehézségek árán, de elértük a sertésállomány PRRS-mentességét. Azt is el tudtuk érni, hogy nincs afrikai sertéspestis a házisertés-állományunkban. Ez nagyon komoly eredmény. A piac diktálta korszerűsítésekhez mi adtuk a forrást, de a régi állományt is lecserélték, már nem küszködnek régi fajtákkal, mindenki a legmodernebb hibridet tartja. Ez pedig piaci előny.

A hazai baromfitermelés előnye az, hogy nagyon magas szinten integrált például a brojlercsirke. Jó exportpiacaink is vannak, és az integráció miatt ez egy nagyon hatékonyan megszervezett és jól működő ágazat. A pulykatartásban is nagy fejlődés várható, a víziszárnyas-ágazatban viszont nagy a lemaradás. A liba- és kacsatartók minden nehézségét szenvedik annak, hogy nem akarnak összefogni, nincs termelői együttműködés, nincs hatékony integráció és megfelelő fegyelem. Ahhoz, hogy kitörjenek ebből a helyzetből, először is egyet kell értsenek, termelői együttműködést kell alakítaniuk, és akkor a szerződéses viszonyokat fegyelmezetten betartva képes lesz az ágazat megújulni, és visszanyerni Európában azt a pozícióját, ahol a magyar víziszárnyas-ágazatnak lenni kell.

Itt előfordulnak piaci „fennforgások”, de egyszerűen jeleznünk kell az Európai Unió felé, hogy az nem járja, hogy Európában nekünk technológiát kell váltani, miközben az ukránok a lengyel határ mellett most is építik a ketreces tartású giga tojástermelő telepeiket. Ez megöli majd az egész rendszert, itt nekünk védekeznünk kell.

A KSH adatai szerint az idén a bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2023 harmadik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez mérten. Míg számos ágazat (köztük az élelmiszeripar) teljesítménye csökkent, a mezőgazdaságé 88,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist. Egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság teljesítményét leginkább az időjárás, az aszály befolyásolja. Ennek ellenére még mindig kevés az öntözött területek aránya. Bár nem mindenhol megoldható, hogyan lehetne növelni ezt az arányt?

– Az alapkérdés az, hogy akar-e a gazda öntözni vagy sem? Mert nagyon sok olyan terület van, ahol ott a kiépített öntözőberendezés, de a gazdálkodó nem használja. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy lesznek olyan területek, ahol egyszerűen nem lehet öntözni, mert nincs jó állapotban az ott rendelkezésre álló víztest vagy egyáltalán nincs elérhető vízkészlet. A vízmegtartást segítő termelési gyakorlatok értéke most nőtt nagyot, a 2023-as évben érkező több csapadék pedig megadta a lehetőségét annak, hogy legyen is mit visszatartani.

Habár a szigorodó uniós előírások nehezítik a dolgot, de kiemelt feladatnak tartjuk az öntözött területek növelését, mivel az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. Ezt szolgálták az elmúlt időszakban meghirdetett pályázataink is. A gazdák öntözésfejlesztési beruházásainak megvalósításához nyújtott segítséget a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztést támogató pályázati felhívása, amely évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére állt, a kérelmek beadására 2023. október 1. napjáig volt lehetőség.

Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként már több, mint 960 termelő részesült 83 milliárd forint támogatásban, és még az ősszel beadott pályázatoknak köszönhetően ebben jelentős növekedés várható.

A vízkészlet hatékonyabb felhasználását eredményezi, ha a gazdák közösen, együttműködve használják fel. Ennek ösztönzését szolgálja az öntözési közösségek együttműködésének támogatása, mely szintén a Vidékfejlesztési Program keretében volt elérhető tavaly októberig. A felhívás kedvezményezettjei az öntözési közösségek. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként már több mint 50 csoport részesült támogatásban, ami több milliárd forintot tett ki.

Az Agrárminisztérium a 2023 és 2027 közötti támogatási ciklusban is prioritásként kezeli az öntözésfejlesztés támogatását, melynek keretét a KAP Stratégiai Terv adja. Az idén új pályázati kiírás megjelentetését tervezzük, ami lehetőséget biztosít az öntözésfejlesztéshez, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések támogatására. Emellett az öntözési közösségek létrehozásának és működtetésének a támogatása is új pályázati felhívás alapján fog tovább folytatódni.