Mindemellett fontos az is, hogy a gazdák megértsék, a termésbiztonsághoz új talajművelési eljárásokra van szükség. A talajt nem lehet fedetlenül hagyni, nem lehet lezáratlanul hagyni, a mulcsozásnak, a vízmegtartó technológiának jelentősége van. Ez a sikeres gazdálkodásnak az alapja.

A 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás azt jelenti, hogy csaknem 2900 milliárd forint áll rendelkezésre, 600 milliárd ebből az EU-s forrás, a 2300 milliárdot a magyar költségvetés adja a fejlesztésekhez. A támogatás intenzitása 50 százalékos, de ha összefognak, az további 10 százalékot jelent.

Hogyan képzeli el a jövőben, mondjuk öt év múlva, a magyar vidéki tájat, illetve életet?

– Hadd mondjak egy nagyon látványos változást! Ha pár évvel ezelőtt elmentünk egy mezőgazdasági telep mellett, gumiabroncsokat, itt-ott egy-egy gépet, de inkább csak egy szörnyű rozsdatemetőt láthattunk hatalmas gazban. Ma viszont már rendezett telepi viszonyok vannak. Megújulási fázisban vagyunk, mert ennyi pénz, ami most a beruházásokra rendelkezésre áll, soha nem volt. Most egy ciklus alatt három ciklus forrásait költjük el. Tehát, akiben szándék van, az most megvalósíthatja az álmait.

Én magam boldogan fogom nézni öt év múlva, hogy szinte minden telep megújult. Jó lesz látni, hogy jól működő integrációkban a gazdák szerződéses viszonyok között biztonsággal termelhetnek. A körülményeikkel is elégedettek lesznek.

Egyre többen fogják megművelni a kertjüket, ami lehet, hogy divatból lesz, de kikapcsolódást nyújt a számukra, másrészt pedig a növekvő önellátás biztonságot ad két dologban is: lesz mit enni, és tudjuk, mi van abban az élelmiszerben.

Agrárminiszterként nincs annál jobb, mint látni, ha növekszik a hazai termékhányad, elégedettebb a gazdatársadalom, létrejön egy fenntarthatóbb mezőgazdaság versenyképes jövedelemmel. Az én fejemben ez a XXI. század magyar agráriuma.

B. B. E. – H. B. Á. – R. I.