0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Sok fájdalom kevés haszonért

Egy friss angol tanulmány szerint 6 százalékkal csökkent a brit GDP a Brexit következtében, 2035-ben pedig 10,1 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként elérhetett volna.
A közös agrárpolitikához fűződő alapkifizetések a mezőgazdasági üzemek bevételének mintegy 50 százalékát tették ki a kiválás előtt

A brit mezőgazdasági termelőknek pedig sokak szerint azzal kell szembenézniük, hogy a Brexit számukra is „sok fájdalmat” okoz, igen kevés haszonért.

A Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató műhelye, a Cambridge Econometrics szimulációs modellszámításokra alapozott tanulmánya szerint a brit gazdaság termelésének bruttó hozzáadottérték-tartalma tavaly 2207 milliárd font volt, és 2035-ben 2771 milliárd font lesz. Ha azonban az állam nem lépett volna ki négy évvel ezelőtt az Európai Unióból, ugyanez a mutató tavaly elérhette volna a 2347 milliárd fontot, 2035-ig pedig 3082 milliárd fontra emelkedhetett volna.

Az elemzőközpont szerint ennek a gazdasági veszteségnek a fő tényezői közé az elmaradó beruházások, valamint a Brexithez köthető negatív munkaerőpiaci hatások tartoznak.

A modellszámítások szerint ugyanis 2035-re a munkahelyek száma 3 millióval, a beruházások értéke 32 százalékkal, a brit export értéke 5 százalékkal, az importé pedig 16 százalékkal lesz alacsonyabb azoknál a szinteknél, amelyeket a Brexit nélkül el lehetett volna érni.

Ezek a makroszintű hatások fejenként és országos átlagban csaknem kétezer font (több mint 880 ezer forint) éves jövedelemveszteségnek felelnek meg, de Londonban, ahol a pénzügyi és szolgáltatási szektor koncentrációja miatt még nagyobbak a gazdasági károk, lakosonként átlagosan 3400 font (1,5 millió forint) a Brexit okozta jövedelemveszteség.

Brexit és agrárium

A Statista globális adat- és üzleti intelligencia-platform szerint a mezőgazdaságból származó teljes bevétel történelmi növekedést követően akkor csökkent először, amikor 2015-2016-ban napirendre került, majd 2020-ban megtörtént a Brexit.

A támogatások csökkenése és a főként növénytermesztésből hiányzó vendégmunkások miatti kihívások leküzdése érdekében 2022 októberében a megkérdezett gazdálkodók csaknem 50 százaléka nyilatkozta, hogy a következő években változtatásokat kell végrehajtania a vállalkozásában.

Közülük jelentős részben tervezték, hogy nem mezőgazdasági területekre kívánják diverzifikálni a tevékenységüket, és csak egyharmaduk mondta, hogy folytatja a gazdálkodást, de növeli a termelékenységet.

Az európai gazdálkodói és vidékfejlesztési szervezeteket tömörítő ARC 2020 (Agricultural and Rural Actors Working Together) összefoglalója szerint a járvány és az ukrajnai háború következményei súlyosan érintik a gazdálkodókat EU-szerte és Nagy-Britanniában. Mindenkinek meg kell küzdenie az energia, a takarmány és a műtrágya megnövekedett költségeivel, de a brit gazdáknak emellett meg kell birkózniuk Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének következményeivel is, miközben az ország egyre nagyobb függésbe kerül a friss élelmiszer importjától.

Mivel a közös agrárpolitikához fűződő alapkifizetések a mezőgazdasági üzemek bevételének mintegy 50 százalékát tették ki a kiválás előtt, a brit kormány kialakított egy saját környezetvédelmi-földgazdálkodási rendszert (ELM), aminek keretében folytatódik a korábbi hektár alapú támogatási rendszer, de a kifizetéseket évről évre csökkentik, amíg 2027-ben teljesen ki nem vezetik.

Olcsó hús Új-Zélandról és Ausztráliából

Bár a Brexit számos új kereskedelmi megállapodást eredményezhetne, amelyek hatalmas exportlehetőségeket kínálnának, és a kilépés szorgalmazói annak idején ezzel komolyan érveltek, a ténylegesen létrejött megállapodások egyáltalán nem kedveznek a brit élelmiszertermelőknek.

Érthetően tiltakoztak a gazdák az Új-Zélanddal és Ausztráliával kötött kereskedelmi szerződések ellen, hiszen az állatjóléti előírások mindkét országban alacsonyabbak.

A megállapodások hátrányos helyzetbe hozzák a brit gazdákat, és a hazai piacot valószínűleg elárasztja az olcsó marha- és bárányhús, különösen akkor, ha csökken a kereslet Kínában.

Még George Eustice, az ágazati szakminisztrérium (DEFRA) vezetője is azt nyilatkozta egy beszédében, hogy az Ausztráliával kötött szerződés „valójában nem túl jó üzlet”, és az Egyesült Királyság „túl sokat adott túl kevésért cserébe.”

Aránytalan kockázatvállalás

Az angliai élelmiszertermelőket összefogó Sustain szövetség felmérése szerint Nagy-Britanniában a szupermarketek teszik zsebre a profit legnagyobb részét, és szinte semmit sem hagynak a gazdálkodóknak. Érthető, hiszen hihetetlenül keményen dolgoznak, hogy korlátozzák a fogyasztói árak emelkedését a megélhetési költségek válsága miatt.

Az állattenyésztők közül a legnagyobb veszteségeket a sertéstenyésztők szenvedték el. Az EU-ban dolgozó kollégáikhoz hasonlóan ők is megszenvedték a magas takarmány- és energiaköltségeket, valamint az afrikai sertéspestis hatását, de

az Egyesült Királyságban további probléma a vágóhídi kapacitás- és a henteshiány.

Hónapok teltek el, míg a kormány végre megemelte a hentesvízumok számát, akiket olyan távolságokból toboroztak, mint a Fülöp-szigetek.

A brit sertéstartók is megszenvedték a magas takarmány- és energiaköltségeket, valamint az afrikai sertéspestis hatását, de az Egyesült Királyságban további probléma a vágóhídi kapacitás- és a henteshiány

A szezonális munkaerő hiánya a kertészetben is óriási gond. A National Farmers’ Union becslése szerint 2022-ben 60 millió font értékű gyümölcs-, illetve zöldségültetvény maradt leszedetlenül, és jelentős számú termelő csökkentette az ültetvényét, váltott növényt, vagy szállt ki teljesen a gazdálkodásból.

Hasonló helyzetben vannak a tojás- és csirketermelők is. A termelési rendszerük korszerűsítéséhez hatalmas beruházásokkal kellene szembenézniük, de ezt az átvételi árak nem teszik lehetővé. 2022-ben sokan nem töltötték fel teljesen az istállóikat, ami tojáshiányhoz vezetett, és a szupermarketek esetenként egy tucatra korlátozták és vásárlónkénti napi vásárlási limitet.

A nemzetbiztonság gyenge pontja

A brojler- és a tojástermelés annyira visszaesett, hogy utóbbira esetenként napi limitet állítottak be a boltokban

Az élelmiszer a nemzetbiztonság része, beleértve azokat a „létfontosságú munkásokat” is, akik megtermelik és betakarítják – hívta fel a figyelmet Lady Manningham-Buller, a titkosszolgálat korábbi vezetője. „A műtrágyaárak megduplázódása, a megugró energiaköltségek, az idénymunkások hiánya, a kereskedelmi megállapodások, amelyek olyan helyeknek kedveznek, ahol alacsonyak a gazdálkodási normák, valamint az import mennyisége súlyosan érintik az élelmiszereinket termelő gazdákat, és emiatt sürgős politikai beavatkozásra van szükség.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: