Utunkat a Millenniumi emlékmű felé folytatjuk, mely egyike a hét honfoglaló magyar törzs tiszteletére épített kegyhelyeknek.

Az épületet 1714-ben kezdték építeni az egykori tarisznyavár helyén. Mielőtt ide megérkezünk, egy nagyobb erdei pihenőhelyen állhatunk meg. A növényeket jobban ismerők észrevehetik, hogy a mediterrán flóra elemei – mint a cserszömörce, az orgona és a szintén melegebb klímához szokott virágos kőris és ostormén bangita – nagyobb egyedszámban fordulnak itt elő. A pihenőhely mellett külön táblát szenteltünk a Miksa-féle erdőpátens bemutatására. A magyar erdészeti törvényalkotás mérföldkövének is tekinthető mű annak ellenére jelentős állomás volt a szabályozottság felé vezető úton, hogy az csak a besztercebányai rézmű erdeire vonatkozott.

A következő pontunk a Boldogasszony-kápolna túlsó végénél található. Itt a Mária Terézia által 1769. december 2-án kiadott Erdőrendtartásról olvashatunk érdekességeket.

Megteremtette az erdészeti szakemberképzés alapjait, mivel 1770-ben akadémiai rangra emelte a selmecbányai tanintézetet, külön felhívva a figyelmet az erdészeti ismeretek oktatásának fontosságára.

A hetedik állomás a tanösvény két leglátogatottabb pontja: a Boldog Mór-kilátó és a szomszédságában elhelyezkedő Lombkorona-tanösvény. Az előbbi 1992-ben épült, és az egyik első ide érkezett bencés szerzetes nevét kapta, aki később második pannonhalmi apát, majd pécsi püspök lett. Az eredeti kilátó tartószerkezete annyira meggyengült, hogy 2011-ben le kellett bontani. Helyén egy évvel később már új torony magasodott, mely azóta is állja az idő próbáját. Pár lépéssel lejjebb besétálhatunk a fák lombja fölé, hogy szemügyre vegyük az ott zajló életet. A fentről nézve – ősi keresztény szimbólumként – halat formázó sétány legkülső pontján 15 méteres magasságban vagyunk a talajszinthez képest. A tölgyfapallókon végighaladva e vidék nevezetes személyeiről, helyszíneiről olvashatunk.

A trianoni békediktátum következtében az ország erdősültségének aránya hirtelen 12 százalék alá zuhant, így a két világháború közti időszak az erdőtelepítések megkezdését is magával hozta. Hogy ez a hatalmas léptékű program kinek a kezdeményezésére zajlott, arról a nyolcadik állomáson tájékozódhatunk. A kommunizmus évei alatt megszüntették a nagybirtokok rendszerét, emiatt hatalmas állami erdőbirtok jött létre. A háborús évek után a gazdaság talpra állítása az erdőket is igénybe vette, azt követően azonban ismét nagyarányú erdőtelepítések kezdődtek, melyek következtében az ezredfordulóig az ország erdősültsége már meghaladta a 19 százalékot.

Utolsó állomásunkhoz érve visszajutunk az apátság főbejáratához. A táblán a rendszerváltást követő birtokszerkezeti változásokról, a fenntartható erdőgazdálkodásról szóló új törvények bevezetéséről olvashatunk részletesen.

Pannonhalmi kirándulásunkat Szent Ágoston gondolataival zárjuk: „Itt pihenni és látni fogunk, látunk és szeretünk, szeretünk és dicséretet zengünk.”

Fotók: Bene Zsolt, Tálos Péter