Marossy László és Gábor édesapja, dr. Marossy László humán orvosként dolgozott, de már a ’80-as évektől foglalkozott sertéshizlalással. A ’90-es években kárpótlási földekre alapozva vásárolt szántókat, és megalapította a NAT-SER Kft.-t, amely jó ideig a Pick Szeged beszállítója is volt. Fiai Keszthelyen szereztek agrárdiplomát, és jelenleg is a családi gazdaságból élnek, húsmarhatenyésztőként.

A telephelyet, ahol jelenleg is gazdálkodnak, 2000 végén vették át 40 kocával és a szaporulattal. 2500-as bennálló létszámmal is dolgoztak, de 2017-ben úgy döntöttek, hogy befejezik a sertéstenyésztést. Ebben a telepen kialakult PRRS-­betegség is szerepet játszott, hiszen óriási munka lett volna a mentesítési program kivitelezése, de ennél is többet nyomott a latban, hogy a sertés ára kitartóan gyenge, illetve hullámzó volt. Mivel ilyen körülmények között nehéz tervezni, beruházni, úgy határoztak, hogy másba fognak. Először vegyes húshasznú szarvasmarha-állományt neveltek, de László kis ideig holstein borjakat is hizlalt otthon.

A charolais-ba az Alföldi Állattenyésztési Napokon szeretett bele, és 25 francia származású tenyészüsző vásárlásával kezdtek hozzá a tenyésztéshez.

A fajtaválasztást pedig az indokolta, hogy a húsmarhafajták közül a charolais bírja legjobban a meleget a világos színe miatt. Kimondottan nyugodt vérmérsékletű, de csontoshús-kihozatalban, karkaszsúlyban és tömeggyarapodásban is megelőzi a legtöbb faját. A telepen három kilogramm körüli napi súlygyarapodást is mértek a hízóállományban.

– Ez egy testépítő marha – magyarázza László –, célpárosítással pedig viszonylag egyszerűen megelőzhetők a nehéz ellések, és mára nagyon sokféle módszerrel lehet vizsgálni a tulajdonság hordozását.

Laci szinte „szűz kézzel” vette, de nagyon jól sikerült a választás. A leghíresebb bikájuk az ugyancsak Charolles környékéről származó 35384-es PANINI SC, amely kiváló tulajdonságainak köszönhetően köztenyésztésbe került, és spermája jelenleg is elérhető. Tulajdonosai nagyon büszkék arra, hogy többször is küldtek vissza belőle Franciaországba, amire még nem volt példa.

Bár Panini genetikai értéke megkérdőjelezhetetlen, a hódmezővásárhelyi kiállításon nem kelhet versenyre a szarvval rendelkező, kitelt példányokkal. Más állatokkal azonban több második, harmadik helyezést is elértek már a Marossy testvérek, akik 2016 óta minden alkalommal részt vesznek a rendezvényen. A tavalyi, 31. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon második helyezést ért el a fiatal borjas tehenük.

Tenyészállatokat rendszeresen hoznak Franciaországból, a tenyésztési folyamatot – vagyis a szarvatlan genetika elszaporítását – pedig úgy próbálják gyorsítani, hogy két-három hónap kivételével szinte egész évben a tehenek között vannak a bikák. A nyári elléseket igyekeznek megelőzni, mert a borjak érzékenyek a hőstresszre; de kevésbé szigorúan rendezik össze az ellést, és inszeminálást is végeznek, hogy optimalizálják a vemhességek számát.

Néhány éve embrióprogrammal is próbálkoztak. Az eljárás előnye, hogy 4-5, de akár 15 feletti embrió is nyerhető egy jól sikerült „mosásból”, azaz embrióleszívásból, amit már akár az egyéves üszőn is el lehet végezni. A beavatkozást hormonos stimuláció előzi meg, és az inszemináláskor van, hogy 3-4 adag spermát is használnak. A termékenyített embriót hétnapos korban mossák ki, ezután ültetik be a hormonálisan megfelelően felkészített recipiensekbe (azaz béranyákba). Az ő esetükben azonban a 10 embrióbeültetésből csak 2 sikerült, míg az inszeminálás azonos stimuláció mellett közel 62 százalékos vemhesülést eredményezett. (Húsmarha esetében már az 50 százalék is jó arány.)

A szarvatlan genetika előnye a kisebb sérülésveszély és a könnyebb ellési képesség. László és Gábor szerint a piacon is ebbe az irányba billen a mérleg, vagyis könnyebb eladni a jól izmolt, szarvatlan tenyészállatokat. Mint mondják, a szürkemarhatartók is megveszik a charolais tenyészbikát, mivel F1-ben (vagyis első generációban) nagyon jól kombinálódik más állományokkal, és optimálisabb izmoltságot eredményez.

Bevétel a tenyészállat- és szaporítóanyag-értékesítésből származik, amit a támogatások egészítenek ki. A fiatal tenyészbikák vásárlói tenyészállatonként 750 ezer forintos de minimis támogatást igényelhetnek.