Amikor indultak, A3-as tenyészüszőket és bikákat vásároltak, amelyektől a nőivarú utódokat szinte teljes egészében tenyésztésbe állították. Azóta 33 tenyészbikát is értékesítettek már, ami pedig nem volt alkalmas tenyésztésre, azt hízott marhaként adták el, de még „nem fordult termőre” a beruházásuk. Gábor szerint a tenyésztést szeretni kell, mivel lassú folyamat, amely során tíz évre szóló döntéseket kell hozni.
Mintegy 350 hektár szántón gazdálkodnak, a takarmány legnagyobb részét megtermelik, de legelőjük nincsen, mivel a környéki bérlemények már foglaltak. Gábor most egy vetett legelő kialakításával próbálkozik, közvetlenül a telep mellett. Az új KAP-előírások ugyanis 4 százalék ugaroltatást tesznek kötelezővé, aminek 1 százaléka lehet pillangós, de a többit csak kaszálni és szárzúzni lehet. Ezen szeretnének tavasztól tisztító legeltetést végezni. Bár egyeztettek szaktanácsadókkal, egyelőre senki sem biztos a részletszabályokban.
A telep adottságai nyilván jobban megfeleltek a sertéstartásnak. Nagy munka volt az átalakítás saját erőből, de szép lassan a végére értek. Átépítették az istállókat, hogy gépesíteni lehessen a takarítást, és el lehessen különíteni az állatokat. Tágas kifutókat hoztak létre, hogy az istállózó tartás ellenére minél nagyobb terük legyen. Az állatok csak a legnagyobb viharban, villámláskor húzódnak tető alá. Az ellések folyamatos nyomon követését térfigyelő kamerák segítik.
A minősége a közepes rétiszénának felel meg, de jobban szívja a nedvességet, és többet is esznek belőle az állatok. Ezt jó minőségű fűszénával egészítik ki, amit vásárolnak, az egészségvédő, gyógyító hatása miatt. Emellett saját termelésű, kiváló minőségű lucernaszénát és árpa-, valamint búzaszalmát is használnak.
A fülporcból vett szövetmintát egy írországi laboratórium elemzi, és az eredményeket kék krotáliával azonosítják. Ez több költséges vizsgálatot is kivált. Alkalmas az apaság és betegségmentesség igazolására, segíti a célpárosításokat, de László szerint a gyakorlatban egyelőre csak a töredékét használják ki annak, amit tud.
A tenyészbikákat az MCTE minősíti az üzemi STV-ben mért adatok és a küllemi jegyek alapján, amit ők komplex andrológiai szakvéleménnyel is kiegészítenek az értékesítés előtt. Ez a herék ultrahangos és a sperma mikroszkopikus vizsgálatán alapul.
László nagyra értékeli az MCTE tevékenységét, aminek köszönhetően külföldi tanulmányutakon is részt vehettek a testvérével. A szervezet munkájában maga is részt vesz elnökségi tagként.
Gábor 2017 óta vezeti az Újkígyósi Gazdakört, amely az 1922-ben alapított Keresztény Polgári Olvasókör jogutódjaként jött létre. Az egyesület saját épülettel rendelkezik, amit a ’20-as években emeltek a módos gazdák adakozásából, majd a rendszerváltás után kárpótlás útján igényeltek vissza. A gazdakör közel 50 aktív tagja itt kávézik reggelente, és gyűlik össze minden csütörtökön. Januárban és februárban szakmai előadásokat, júniusban határszemlét, negyedévente pedig összevont névnapi vacsorákat tartanak.
Ajánljuk még:
