0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Vásároljunk hazai tárcsát – együttműködés mezőgépgyártók és az MBH Bank között

Idén még nehézkes lesz új gépet vásárolni, de a mostani trendek arra utalnak, hogy egyebek mellett a kamatkörnyezet változásával év végére, jövő év elejére ez megváltozhat.
Pódiumbeszélgetés a mezőgépgyártásról
forrás: MBH Bank

Erre a következtetésre jutottak a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) és az MBH Bank Nyrt. szakértői az AgromashExpón tartott póduimbeszélgetésükön.

Annak ellenére, hogy 2022-ben számos közismert tényező, mint az aszály, a száguldó kamatok, a gépgyártás ellátási láncaiban felmerült nehézségek és még sok más is hátráltatta a mezőgépek, illetve mezőgazdasági technológiák piacát, az mégis felfelé ívelt. Mindez a 2021-es precíziós gépek vásárlását támogató pályázatnak is volt köszönhető.

-­ A piaci lendület kitartott a 2023-as év elejéig, de akkor már mindezek a gondok egyszerre voltak jelen, így az elmúlt évben megállt a piac. Jelenleg is mindenki várakozik, hogy tényleg csökkennek-e a kamatok, tényleg stabilizálódik a mai szinten a gabona ára, illetve, hogy a KAP támogatási ciklusnak mik lesznek a hazai vetületei

– mondta el Csanádi Tamás, a MEGOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a pályázatokkal kapcsolatban az év második felében számít előrelépésre.

Csanádi Tamás, a MEGOSZ elnöke
fotó mmg/Csatlós Norbert

„2024-ben nem szeretnénk sem a ló egyik, sem a másik oldalára esni. Abban bízom, hogy megülünk a hátán, és 2025-ben vágtatunk a lovon előre.” Ezzel a hasonlattal kezdte „kampányát” a magyar mezőgépgyártás mellett Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Kiemelte, hogy bankjuk hisz ebben az ágazatban, amely valaha az agribiznisz legnagyobb ágazata volt. Elemzéseik szerint a hazai gépgyártás kereskedelmi értéke nagyobb, mint a gépkereskedelemé. Hangsúlyozta azt is, hogy ebben az ágazatban hozzáadott értéket állítanak elő, van know how és kutatás-fejlesztés.

– Pont a magyar gazdaság hozzáadottérték-termelését szoktuk hiányolni. Azt szeretnénk, hogy ne összeszerelő üzemek legyenek hazánkban, vagy ne egy kereskedelmi végállomás.

Az a cél, hogy hozzunk létre valamit, aminek értelme és célja van, és egyébként európai szinten is megjeleníthető méretében és színvonalában is.

Nyilván nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de mi pontosan ezért szeretnénk népszerűsíteni az ágazatot. Minőségi magyar gépeket, főleg munkaképeket állítanak elő. Mi pedig azt szeretnénk, ha ezek terjednének és akár az export piacon is masszívabb szereplő lehetne az ágazat

– fejtette ki a banki szakember.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója
fotó: mmg/Csatlós Norbert
A hazai mező- és erdészeti gépgyártás 1,5-2 százalékos piacrésszel rendelkezik az Európai Unióban, ami hozzávetőleg megegyezik a magyar agrár- és élelmiszeripar részesedésével

– mondta Hollósi Dávid. Olyan országokkal versenyzünk, mint Dánia, Svédország és Finnország. Távlati cél, hogy a hazai gyártás magasabb szinten kapcsolódjon be az európai értékláncba ezen a téren is.

Épp ezért írt alá együttműködési megállapodást MBH Bank és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége. A partnerség legfőbb célja, hogy a magyar agrárium legjelentősebb finanszírozója és a hazai gépgyártók szakmai szövetsége közösen segítse elő, hogy minél több magyar gyártású gép járuljon hozzá az ágazat fejlődéséhez és versenyképességének növeléséhez.

MBH Bank – MEGOSZ együttműködési megállapodás aláírása
fotó: hba

A megállapodás részeként a hitelintézet kedvező és rugalmas banki termékek és szolgáltatások kialakításával segíti a hazai mezőgéppiac további fejlődését. Az együttműködés emellett kiterjed a tudásmegosztásra, a szakoktatásra, valamint a beruházások hatékony megvalósítására is.

A magyar mezőgépipar egyébként a vidék ipara, nemcsak a célközönségét tekintve, hanem a mezőgépgyáraink kis és közepes városok, sőt még falvak határába is települtek.

A MEGOSZ elnöke kiemelte, hogy sok ezer vidéki embernek adnak munkát, a beszállítókon keresztül még több család megélhetését biztosítják. A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években nagyon sok iparágat sikerült az országba telepíteni, de a már meglévő hagyományokra alapozva lehetett ezt megtenni.

Magyar mezőgép
fotó: hba

– A mezőgépészet az 1990-es váltás előttre nyúlik vissza, hiszen a hetvenes, nyolcvanas években is már nagyon komoly együttműködés volt a nyugat-európai, illetve az észak-amerikai mezőgépgyártókkal, és az a minőségkultúra, meg az az együttműködési kultúra lényegében máig kitart. Emiatt jöttek a befektetők, akik nemcsak a termelést fejlesztették, hanem megtartották, illetve kiépítették a kutatás-fejlesztési kapacitásaikat is – mondta Csanádi Tamás.

A jövőről szólva a gépész és a banki szakember egyetértett abban, hogy még az analóg világból sem hoztunk ki mindent, de

a mesterséges intelligencia megkerülhetetlen.

De azt is elmondták, hogy megfelelő adatátviteli rendszerek, megoldások kellenek a valós idejű működéséhez, és bár az adatgyűjtésben és feldolgozásban kiváló eredményeket hozhat, azért a végső döntést mégis az ember hozza meg.

A mezőgépgyártás előtt álló talán legnagyobb kihívás, hogy a klíma- és a környezeti változásokra reagálva fejleszteni kell a hagyományos gabona-, olajos- és rostnövények termesztésének technológiáját. De ugyanígy a más növények termesztéséhez, valamint az állattartás bővítéséhez szükséges műszaki megoldásokat is. Utóbbiakat elsősorban a feldolgozóipar igényei szerint.

MBH Bank – MEGOSZ együttműködési megállapodás aláírása
forrás: MBH Bank

Ajánljuk még:

Fiatalon a szakma csúcsán

Elektromos traktor: járható út a gazdák számára?

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: