A gazdák mellett megkérdeztünk szakértőket is, vajon szerintük hogyan érdemes bevezetni a gazdálkodásba az adatalapú gazdálkodást.

Mindkét gazdálkodó a 2021-es precíziós pályázaton nyert támogatást. Nemes Gergely uszódi gazdának 2023-ban már a második automata kormányzású traktora is megérkezett, míg a sajóládi Oláh Mártonnak vissza kellett adnia a támogatást, mert az aszály, az inputanyagár-növekedés és az alacsony értékesítési bevétel miatt nem tudta megvalósítani a tervezett fejlesztéseket.

Gergely már otthonosan mozog az automata kormányzás és shape fájlok világában, számos táblázatban vezeti a gazdasága különféle adatait, továbblépésként pedig olyan kimutatások készítését tűzte ki, amelyek már komplex gazdaságossági számításokra alkalmasak, nemcsak egy-egy részterületen, mondjuk, az üzemanyag-, vagy műtrágya-felhasználásban elért megtakarítást mutatják.

A sorozat egyik szakértője, Molnár Márton, az Agrárközösség Kft. precíziós tanácsadási üzletágának vezetője már több gazdát vezetett végig a precíziós pályázatban kijelölt úton.

A beszélgetésen a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesületet dr. Ambrus Andrea, a MATE egyetemi docense képviselte, de nemcsak a precíziós növénytermesztés kutatójaként, hanem egy 1300 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó család tagjaként is. Andrea 2005 óta követi a precíziós gazdálkodás elterjedését, ez a kutatási területe. A család gazdaságában is a költséghatékonyság okán kezdték bevezetni a precíziós gazdálkodás alapját jelentő adatgyűjtést. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy először precízen kell gazdálkodni, majd precíziósan, vagyis helyspecifikusan.

Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a precíziós gazdálkodást fokozatosan érdemes bevezetni. Nem kell egyszerre minden gépet beszerezni – Oláh Márton is elismerte, hogy túlvállalta magát a ’21-es pályázaton. Ahogy Molnár Márton, az Agrárközösség szakértője fogalmazott, egy elefánt elfogyasztását is az első falattal kezdjük el.

Az adatokkal kapcsolatban Ambus Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy azokat validálni kell, amiben akár egy régi térkép is segíthet. A saját példájukat hozta fel: területük egy kisebb „foltján” mindig eltértek az eredmények a környező, hasonló talajadottságú területekétől, aminek okát ő is egy régi térképen találta meg, ott ugyanis még a múlt században is szőlőt termesztettek.

A kutató felhívta egy lényeges külső körülményre is felhívta a figyelmet. Ez pedig az Európai Uniós agrárpolitika, ahol az inputcsökkentés erős kötelezettség, más technológiával meg se lehet valósítani.

– mondta Ambrus Andrea.

Az adatgyűjtés és –rendszerezés legkézenfekvőbb megoldása Nemes Gergely számára a táblázatkezelő, míg Oláh Márton a farmmenedzsment-szoftver használata. Utóbbinak pedig az az előnye is megvan, hogy például az állami adatszolgáltatást könnyebben megteheti a gazda most is, és a jövőben remélhetőleg ezek a rendszerek az adatokat automatikusan is átemelik majd.

Aki belekóstolt már az adatalapú, helyspecifikus, vagyis precíziós gazdálkodásba, az már látja ennek a hasznát. Jövőbeli terveikről szólva a mi két gazdánk is elmondta, hogy indulni szeretne a közeljövő újabb pályázatain – de sokkal átgondoltabb tervek alapján kérik majd a támogatást.