A regeneratív mezőgazdaság azon az elgondoláson alapul, hogy az élelmiszertermelés mellett a gazdálkodásnak a föld biodiverzitásának, valamint víz- és talajminőségének is javát kell szolgálnia. A biogazdálkodással ellentétben azonban a regeneratív mezőgazdaság lehetővé teszi a műtrágyák és növényvédő szerek korlátozott használatát.
„Ez egy másfajta gondolkodásmód a földről. Arról van szó, hogy úgy gondoljunk rá, mint valamire, ami élő, nem pedig üres vászonnak tekintsük.” – mondja Mark Durno, a Rockstart kockázatitőke-csoport agrár-élelmiszeripari ügyvezetője, aki korábban szintén farmer volt.Mára a „regeneratív mezőgazdaság” kifejezés a vállalati szóhasználatban is szilárdan bekerült – olyan nagy élelmiszeripari cégek fenntarthatósági terveiben is szerepel, mint a Nestlé, az Unilever vagy a Danone.
A növekvő érdeklődés mellett egyre több új technológiai vállalkozás is épít regeneratív mezőgazdasági eszközöket – és a befektetők egyre inkább hajlandók pénzt fordítani rájuk. A Dealroom adatszolgáltató szerint 2021 és 2023 között a kockázatitőke-alapok 1,4 milliárd dollárt (497 milliárd Ft-ot) fordítottak a regeneratív mezőgazdaság induló vállalkozásaira (startup) – ez 46 százalékos növekedés az előző három évhez képest. De van-e szerepe a technológiának egy olyan mozgalomban, amely lényegében alacsony technológiai színvonalú – vagy legalábbis szkeptikus a high-tech intenzív mezőgazdasággal kapcsolatban?
