0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 21.

Hatszáz éve kihaltak, most visszatértek az óriások

Egy hat éven át tartó projekt eredményeképpen visszatérhettek természetes élőhelyükre a aldabrai óriásteknősök. A 350 kilós növényevők hatszáz év után vehették újra birtokba Madagaszkárt.

Az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea) első példányai 2018-ban érkezett a Seyschelles-szigetekről, és azóta is gyarapszik az állomány. Grant Joseph ökológus elmondta, hogy a cél a tehenek által túllegeltetett területek – erdők, fás legelők és bozótosok – regenerációja. Ebben pedig a teknősök fognak segíteni írja a Phys.org.

Mitől olyan fontos az adabrai óriásteknős?

Ez a faj a második legnagyobb szárazföldi teknőse, csak a galápagosi óriásteknős (Chelonoidis nigra) nagyobb nála. Akár száz évig is elélhet, és különös története van a faj kialakulásának.

Ez a teknős a valaha Madagaszkáron élt két ősi faj egyikének leszármazottja. Az Aldabrachelys abrupta 15 millió évvel ezelőtt élt. Nagyjából négymillió évvel ezelőtt az A. abrupta vérvonala elvándorolt. Ebben közrejátszhatott aktív vándorlás is, de akár el is sodorhatta a teknősöket az ár. Természetes módon képesek lebegni és úszni is, de a sodródó növényezetbe kapaszkodva végül a Seychelles-szigetekre jutottak. Innen jutottak tovább Aldabra szigetére, ami nagyjából ezer kilométerre dél-nyugatra fekszik Seychelles-től. Itt alakult ki az aldabrai óriásteknős, mint új faj. Hatszáz évvel ezelőtt azonban a Madagaszkáron élő teknősöket kipusztították, így az 1500-as évek óta a mostani aldabrai óriásteknősök az első páncélosok a szigeten.

Ez a faj igencsak társas lény: gyakran gyűlnek össze nagy számban, hogy együtt táplálkozzanak és aludjanak. Madagaszkáron fénykorukban akár több százezer óriási teknős is élhetett.

Fontos szerepük volt az ökológiai egyensúly fenntartásában, mely mára elveszett. Sokféle fa gyümölcsét fogyasztották, a magokat pedig az ürülékükkel terjesztették. Ezzel járultak hozzá az erdők, fás ligetek, cserjések és gyepfoltok növekedéséhez. Manapság az emberek a legtöbb ilyen élőhelyet elpusztították, és csak fátlan füves pusztaságokat találni a páncélos hüllők egykori élőhelyén.

By Muhammad Mahdi Karim – Own work, GFDL 1.2, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=13128737

Milyen nehéz újra betelepíteni a teknősöket Madagaszkárra?

2018-ban a madagaszkári kormánnyal együttműködve kezdték el betelepíteni az aldabrai óriásteknőst a sziget észak-nyugati részén lévő Anjajavy rezervátumba. Az első 12 példány – öt hím és hét nőstény – jeladóval felszerelve vehette birtokába új otthonát. Egy évvel később már két kisteknős született. Az azóta eltelt öt év alatt pedig összesen 152 példány kelt ki Madagaszkáron.

Az összes kicsi egy „óvodába” kerül Anjajavy-ban addig, amíg a páncéljuk elég nagy nem lesz ahhoz, hogy megvédje őket. A kikelő fiatalok aprók, és az elvadult macskák, kutyák és patkányok – nem beszélve az őshonos ragadozómadarakról és fosszáról (Madagaszkár legnagyobb őshonos ragadozójáról) – óriási veszélyt jelentenek rájuk.

Mindeközben azonban a fiatal teknősök olyan környezetben nevelkednek, mint ahová majd szabadon engedik őket. Így megtanulhatják a táplálékszerzés és a túlélés minden csínját-bínját, miközben biztonságban vannak a ragadozóktól. A projekt célja, hogy 2030-ig ötszáz vadonélő óriásteknős legyen az Anjajavy rezervátumba. 2024-re ezt a számot kétezerig szeretnék feltornázni.

Aldabrai óriásteknős
Aldabrai óriásteknős

Tűzvédelem teknős módra

Grant Joseph ökológus és munkatársai rámutattak, hogy az emberek évente égetik fel a területeket azért, hogy a szarvasmarhákat legeltetni tudják. Más területeken tarra vágják az erdőket, majd utána égetik fel a területet, hogy növényeket termesszenek. Az aldabrai óriásteknős „bevetésével” ezek a tüzek elkerülhetőek. A páncélosok elfogyasztják a fűféléket és a száraz leveleket, amivel kevesebb száraz éghető anyag marad, ami lángra kaphatna.

Az eredetileg árnyas erdők és fás területek is limitálták a tűz terjedését Madagaszkáron. A teknősök segítsége nélkül azonban az elmúlt 600 évben az őshonos fák nem tudtak megfelelő ütemben nőni.

Ezért az ökológusok abban bíznak, hogy a páncélos hüllők segítségével újra erőre kapnak erdők. Két mauritiusi szigeten folytatott kísérlet során bebizonyosodott, hogy a visszatelepített óriásteknősök hozzájárultak az ébenfa erdők regenerációjához.

Ha sikerrel jár a visszatelepítés, és a teknősök visszafoglalják korábbi elterjedési területüket, az a biodiverzitás és az ökoturizmus számára is előnyös lesz. Az élőhelyek mozaikosságának visszaállításával pedig nemcsak a flóra, de a fauna is jól jár. A fák visszatérése a lemúrok, őshonos madarak és kaméleonok számára is előnyös lesz. És nem utolsó sorban az emberek is profitálhatnak az ökoszisztéma helyreállításából. Madagaszkárt nemrég súlyos éhínség sújtotta köszönhetően a klímaváltozásnak. A fával borított terület növekedése azonban képes lesz ellensúlyozni ezeket a negatív hatásokat.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: