0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Nem országos méretű, de több vármegyében jelentős probléma

Az idén a FeHoVa vadgazdálkodási konferenciájának célkeresztjében a vadkár és az ezzel összefüggésben álló nagyvadállomány növekedése állt.

Amennyiben ez nem vezetne eredményre, akkor kerül napirendre a vadkárkövetelés átvállalása  – mondta Győrffy Balázs, aki három eshetőséget vázolt fel a NAK által létrehozni kívánt cég tevékenysége kapcsán:

1.   Amennyiben a gazdálkodó jelzi az agrárkamara felé a vadkárt, de a vadkárfelmérő azt nem állapítja meg, akkor a NAK a továbbiakban nem tud segíteni, és a gazdálkodónak meg kell fizetnie a vadkárfelmérő kiszállási díját. Ezzel akarják elejét venni az „ügyeskedő próbálkozásoknak”.
2.   A NAK abban az esetben sem tudja segíteni a vadkárrendezést, ha a területen valóban kimutatható a vadkár, de a gazdálkodó valamilyen idevonatkozó jogszabályt nem tartott be.
3.   Abban az esetben viszont, ha vadkárral sújtott a terület, minden idevonatkozó jogszabályt betartott a gazdálkodó, és nem tud megegyezni a vadászatra jogosulttal, akkor a kamara jogi, szakmai segítséget nyújt a gazdálkodónak, és szükség esetén a peres ügy lebonyolítását is magára vállalja.

A NAK elnöke követeléskezeléssel foglalkozó cégként aposztrofálja a média több szereplője által behajtónak nevezett „szervezetet”. Ha a harmadik pontban foglaltak helytállóak az adott ügyre, akkor a követeléskezeléssel foglalkozó cég a vadkár mértékének egy részét előlegként megtéríti (ezt a NAK saját forrásból fedezi), majd a nyert pert követően – az ezzel járó költségek levonása után – a térítés fennmaradó részét is folyósítják a gazdálkodónak.

Ha nincs hajlandóság a megelőzésre…

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke szerint a NAK követeléskezeléssel foglalkozó cége megrendítheti az eddigi stabil bizalmat a mezőgazdálkodók és vadászatra jogosultak között. Sokkal helyesebb útnak vél kialakítani egy érthető, egzakt vadkárrendezési eljárást, [AF1] ami a két félnek egyaránt megfelelő. A vadkárrendezés szerinte eddig sem okozott különösebb problémát, ahol pedig mégis nézeteltérések voltak, ott független bíróság döntött az ügyek kimeneteléről.

Ennek folyamatába felesleges beleavatkoznia a NAK-nak, véli Jámbor László, hozzátéve, igény és szükség esetén az OMVK is kialakít egy vadkárrendező testületet, de kizárólag jogi segítségnyújtási céllal.

Kiemelte a vadkár lokalitását, éppen ezért azokon a területeken kell drasztikus nagyvadlétszám-csökkentést (főként a gímszarvas állományát) végezni, ahol az ténylegesen indokolt.

Jámbor László: a Vadkáralap anyagi garanciát jelent a jogos vadkár megtérítésére

A vadkármegelőzés kapcsán elmondta, azzal, hogy a gazdálkodók a növénykultúra és az erdő széle között nem hagynak meg szegélyt, nemcsak bizonyos apróvad- és növényfajok élőhelyfeltételeit semmisítik meg (őshonos madarunk, a szürke fogoly országos állományának szinte teljes megszűnése is egyebek mellett ennek köszönhető), csökkentve ezzel a hazai biodiverzitást, de esélyt sem adnak a vadászatra jogosultnak arra, hogy az erdőből a növénykultúrába kiváltó vadat a nyiladékon elejthesse.

A Vadászkamara elnöke fokozott együttműködésre, az adott terület körülményeihez alakított, szerződésben foglalt feltételek leírására sarkallja a két felet, amely megkönnyítené a vadkárrendezést.

Továbbá megemlítette a Vadkáralapot, amely anyagi garanciát jelent a jogos vadkár megtérítésére, ebből rendszeres kifizetések történnek a gazdálkodók részére. A vadászatra jogosultakat pedig arra kérte, hogy az éves vadgazdálkodási tervben a maximális tarvad elejtését kérjék a vadászati hatóságoktól, hiszen nem a bikák, hanem a nőivarú állomány visszaszorításával lehet hosszú távon érdemi változást eléri a nagyvadállomány mértékében.

Ez is érdekelheti:

Magyar városok bemutatkozása

Vadat, halat egész évben

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: