Amennyiben ez nem vezetne eredményre, akkor kerül napirendre a vadkárkövetelés átvállalása – mondta Győrffy Balázs, aki három eshetőséget vázolt fel a NAK által létrehozni kívánt cég tevékenysége kapcsán:
A NAK elnöke követeléskezeléssel foglalkozó cégként aposztrofálja a média több szereplője által behajtónak nevezett „szervezetet”. Ha a harmadik pontban foglaltak helytállóak az adott ügyre, akkor a követeléskezeléssel foglalkozó cég a vadkár mértékének egy részét előlegként megtéríti (ezt a NAK saját forrásból fedezi), majd a nyert pert követően – az ezzel járó költségek levonása után – a térítés fennmaradó részét is folyósítják a gazdálkodónak.
Ha nincs hajlandóság a megelőzésre…
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke szerint a NAK követeléskezeléssel foglalkozó cége megrendítheti az eddigi stabil bizalmat a mezőgazdálkodók és vadászatra jogosultak között. Sokkal helyesebb útnak vél kialakítani egy érthető, egzakt vadkárrendezési eljárást, [AF1] ami a két félnek egyaránt megfelelő. A vadkárrendezés szerinte eddig sem okozott különösebb problémát, ahol pedig mégis nézeteltérések voltak, ott független bíróság döntött az ügyek kimeneteléről.
Kiemelte a vadkár lokalitását, éppen ezért azokon a területeken kell drasztikus nagyvadlétszám-csökkentést (főként a gímszarvas állományát) végezni, ahol az ténylegesen indokolt.
A vadkármegelőzés kapcsán elmondta, azzal, hogy a gazdálkodók a növénykultúra és az erdő széle között nem hagynak meg szegélyt, nemcsak bizonyos apróvad- és növényfajok élőhelyfeltételeit semmisítik meg (őshonos madarunk, a szürke fogoly országos állományának szinte teljes megszűnése is egyebek mellett ennek köszönhető), csökkentve ezzel a hazai biodiverzitást, de esélyt sem adnak a vadászatra jogosultnak arra, hogy az erdőből a növénykultúrába kiváltó vadat a nyiladékon elejthesse.
Továbbá megemlítette a Vadkáralapot, amely anyagi garanciát jelent a jogos vadkár megtérítésére, ebből rendszeres kifizetések történnek a gazdálkodók részére. A vadászatra jogosultakat pedig arra kérte, hogy az éves vadgazdálkodási tervben a maximális tarvad elejtését kérjék a vadászati hatóságoktól, hiszen nem a bikák, hanem a nőivarú állomány visszaszorításával lehet hosszú távon érdemi változást eléri a nagyvadállomány mértékében.
Ez is érdekelheti:
