Imádom a vesszőből fonott kosarakat, mindig elcsábulok, ha egy újabb darabot találok, már túl sok is van odahaza különféle méretben és formában. De olyan még nincs, amilyet Fodróczi Kármen készít. Munkáival a fehérvárcsurgói dísznövénynapokon találkoztam, nem volt nehéz észrevenni, mert egészen különböznek a megszokottaktól.
Fotók: Csatlós Norbert
és legtöbb időt igényli, de az egyik
legkülönlegesebb kosár születik belőle
Felsőörsi műhelyében is megcsodálom a légies, különleges formájú kosarakat, táskákat, tálakat, amelyek különböző színűek és szemmel láthatóan sokféle technika alkalmazásával készültek. Kiderült, hogy
A kosarak mögött húsz év története rejlik. Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy valójában közgazdász és négy gyermek anyukája, a kosárfonás pedig a hobbija. Azt mondja, elsősorban anya, másodsorban közgazdász, és utána jön a kosárfonás a sorban, de úgy tűnik, a sorrend hamarosan változni fog.
Cserépkályhás táborban ismerkedett meg a kosárfonással húsz évvel ezelőtt. Először a cserepek érdekelték, de a táborban kosárfonók is voltak, és ha már lehetett, azt is kipróbálta. Igaz, valójában bútorasztalos szeretett volna lenni, de iskolát nem talált. Végül is ott megcsapta a vessző illata, és beleszeretett a kosárfonásba.
ahová rendszeresen eljárt.
de lehet, hogy mi is megszeretjük
