A kis télizöld meténg (Vinca minor) levelei keskenyek, elliptikusok és kopaszok, hajtásai indaszerűen kúszók, legyökerezők.

A nagy meténg (Vinca major) szív alakú levelei nagyobbak, illetve élük és nyelük szőrös. Létezik sárgatarka levelű kertészeti változata is. Mindkét fajnak

vonzzák a pillangókat és más rovarokat is. Különböző fajtáik nyílhatnak sötétlila, rózsaszínes vagy fehér szirmokkal is. Félárnyékban vagy árnyékban gyeppótlónak használhatjuk a meténgeket, tömöttebb növekedése miatt inkább a Vinca minort. Mindkét faj mérgező az állatokra és az emberre is.

A Vincák a világ különböző kultúráiban különleges jelentéssel és szimbolikával rendelkeznek. Hat fajuk van, melyek Európában, Északnyugat-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában őshonosak, hazánkban a már említett két faj terjedt el. A nemzetség tudományos neve a latin vincire (megkötni, megbéklyózni) szóból származik. A meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartoznak.

Az egyik betegségük a vinca rozsdagomba, ami a talajtakarásra is használt Vinca majort betegíti meg. Ez a rozsdagomba (Puccinia vincae) klasszikus gyengültségi parazita, amely kedvezőtlen időjárás, illetve termőhelyi viszonyok miatt a gyenge növényeket károsítja. A széllel terjed, és kedveli a sűrűn ültetett növényeket, ezáltal a nedves körülményeket. A beteg hajtások függőlegesen fejlődnek, és kis halványzöld leveleket hoznak. A levelek torzulnak, hátoldalukon spórával teli termőtestek találhatók.

Ennek a rozsdagombának nincs szüksége köztesgazdára, csak a meténgen fejlődik.