Különösen igaz ez a kereskedelmi célú, szervezett formában történő böngészésre, ami két ok miatt is büntetendő: a levetett agancs az adott terület vadászatra jogosultját, állami erdőgazdálkodását illeti (ugyanis az agancs egyebek mellett információt ad az állomány korösszetételéről, a bikák becsült egyedszámáról, mozgásukról, helypreferenciájukról amik a fenntartható vadgazdálkodáshoz elengedhetetlenek, továbbá ezek az adatok összevethetőek az adott erdő állapotával, vadeltartó képességével); másfelől a szarvasok hajszolása akár a legyengült vad pusztulását is okozhatja, ami pedig állatkínzásnak minősíthető.

Mindezek mellett a gímek hajszolása a teljes ökoszisztémát is veszélyezteti. A menekülő vad nyomán kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékony kérgű fafajok is.

Sajnos azonban továbbra is rengeteg az illegális agancsgyűjtő a hazai erdőkben: csoportosan, hangoskodva járják az erdőt, járművekkel űzik a szarvasokat, kikényszerítve ezzel a szarvasbikák agancshullatását. A megriadt állatok pedig amellett hogy balesetveszélyt okozhatnak az utakon, maguk is komoly veszélybe is kerülnek: összetörik magukat, végzetes koponyasérüléseket szerezhetnek, vagy a kimerültségtől elpusztulhatnak. Ezzel az eljárással az illegális agancsgyűjtők állatkínzást követnek el, ami a törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő.

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, ha kirándulás vagy túrázás során (az előbb leírtak alapján) illegális agancsgyűjtőkkel találkoznak, értesítsék az területileg illetékes erdőgazdaság, vadásztársaság szakembereit, vagy a rendőrség körzeti megbízottját!