Dánia, a sertéshús és tejtermékek jelentős exportőre, lehet a világon az első olyan ország, amely kibocsátási adót vet ki a mezőgazdaságra, amely lépésnek széles körű politikai támogatottsága van az országban, miután Új-Zéland tavaly már meglépte ezt.
A mezőgazdasági termelőkre kivetett szén-dioxid-adó segíthet Dániának elérni azt a jogilag kötelező érvényű, 2030-ra kitűzött célt, hogy az 1990-es szinthez képest 70%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egy ilyen intézkedés azonban magasabb költségeket is jelentene a gazdálkodók számára, és ennek következtében akár egyötödével csökkentené a termelést – áll a kormány által megbízott csoport jelentésében.
1 millió tonna után kibocsátott szén-dioxid (CO2) után 750 dán korona (39.000 Ft) adó lenne a legnagyobb gazdaságok számára. Emellett alacsonyabb, 375 és 125 koronás sávos adókat is fontolóra vettek.
Tuborgh elmondta, hogy az Arla 9000 Dániában, Svédországban, Angliában, Németországban és a Benelux államban élő gazdálkodóinak új technológiák segítettek az elmúlt két évben 1 millió tonnával csökkenteni a kibocsátást.
A dán Concito éghajlat-elemző műhely szerint Dánia területének több mint fele mezőgazdasági művelés alatt áll, és az ország szén-dioxid-kibocsátásának mintegy harmadát a mezőgazdaság adja. A mezőgazdasági szektor politikai harctérré vált, mivel az Európai Unió arra törekszik, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátási célt. A mezőgazdasági termelők az egész blokkban hetek óta tiltakoznak, mondván, hogy növekvő költségekkel és adókkal, bürokráciával és túlzott környezetvédelmi szabályokkal kell szembenézniük.
A kormányzati tanácsadók által kidolgozott forgatókönyv legszigorúbb adózási menetrendje szerint 6-15%-kal csökkentenék a mezőgazdasági termelést, a szarvasmarha- és sertéstermelés pedig körülbelül 20%-kal esne vissza.