A búza vizsgálata egyszerűbb
A természetes és mesterséges fertőzés adatai nem egy esetben nem fedik egymást. Igen hangsúlyos, hogy nekünk a természetes fertőződésből eredő járványok által okozott toxinszennyezés ad gondot. Az összes kötelező és ajánlati érték ezekre vonatkozik. Ez szabja meg a termény értékesíthetőségét, de ez szabja meg azt is, hogy milyen módszerekkel és meddig érdemes toxintartalmú terményt különböző tisztítási és egyéb fizikai, biológiai vagy kémiai kezeléseknek alávetni. Vagyis a rezisztens fajtának a szántóföldön is alacsonyabb toxintartalommal kell rendelkeznie és ennek a nemesítés felé is vissza kell csatolódnia. Ezek alapján a búza tűnik egyszerűbbnek, mert ott a különböző Fusarium fajokkal szemben közös rezisztencia létezik (a toxinokra ezt még ki kell mérni), de a több izolátum alkalmazását itt sem kerülhetjük meg. Mivel a búzában is számos toxin egyidejű előfordulását találtuk, ezért itt további alapkutatásokra van szükség, hogy lássuk a teljes rendszer működését.
A természetes toxinszennyezést már jó lenne multitoxin módszerrel is nyomon követni, amiből a különböző ellenállóságú genotípusok komplex toxintartalmát is monitorozni tudjuk. Ha a F. graminearummal szemben ellenálló genotípusnál a nem F. graminearum toxinok is csökkennek, akkor a komplex rezisztenciára a közvetlen bizonyíték toxinok tekintetében is megvan, vagyis ez a korábban említett kísérlet másik oldala. Ha ugyanezen kísérlet két másik termőhelyen learatott anyagát is átnézzük, akkor még több adatunk lesz a megalapozott döntésekhez. Mivel itt sok tízezer adat fog rendelkezésre állni, ezek járványtani és sok egyéb szempontú elemzése is lehetővé válik, amire példa a világirodalomban nincs.

A kukorica bonyolultabb
A kukoricának lényegesen nagyobb a területigénye, három kórokozóval párhuzamosan kell dolgozni, ami megháromszorozza a munkát. Ez igaz a toxinmérésekre is. A másik oldalon lényegesen nagyobb a termelési érték, a nagyobb termésátlagok miatt ez igen gazdaságos. A gyakoribb járványok miatt a veszteségek sokkal nagyobbak lehetnek, nem is elsősorban a termésben, hanem a magas toxintartalom miatti piacképtelenségben. Itt a száraz és meleg évek is toxinrizikót hordoznak: tízévente 2-3 fumonizin- és 3-4 évente aflatoxinjárvány, és eddig mindössze két évben nem volt jelentősebb toxinelőfordulás. A DON évtizedenként 1-2 évben okoz fél vagy egész országra kiterjedő járványt, de kisebb és csapadékos körzetekben ez lényegesen gyakoribb is lehet, ezért sem hagyható figyelmen kívül. Itt már a fitoösztrogén zearalenon toxin is tud hatalmas állattenyésztési károkat okozni. Ez a déli és keleti megyékben gyakoribb, mint máshol. Vagyis a kukorica kockázata lényegesen nagyobb a búzáénál, a DON, a fumonizinek és az aflatoxin minél gyorsabb intézkedést indokolnak.
Az alapelv ugyanaz, mint a búzánál, de itt már eleve multitoxin platformról indítunk.
Mit tehet a nemesítő?
Önmagában a toxikus gombákkal szembeni ellenállóság kevés egy fajta sikeréhez. A termőképesség ugyan fontos marad, de az alkalmazkodóképesség növelése ma már sokkal fontosabb a jövedelmezőség növelésében, mint a termőképesség önmagában. Ma a termésnövelés legfontosabb forrása ez, nem pedig az optimális környezetben mutatott kiemelkedő termés. A toxinok elsőrendű problémává váltak, akár a hektáronkénti tíztonnás termés is értéktelen szemétté válhat. A búzában a keresztezési partnerek kiválasztása igen fontos előzetes teszteket követel meg minden olyan paraméterre, amit az új fajtában viszont szeretnénk látni. Az F1 generáció mesterséges fertőzése igen fontos, és a növényeken az egyéb betegségeket is fel kell vételezni a szokásos habitus és egyéb fontos látható bélyegek mellett. Tapasztalataink szerint az előállított F1 növények legalább felét biztosan selejtezni lehet. Így az esetleges sikertelen keresztezések selejtezésével a megmaradókra nagyobb energiát tudunk fordítani.
Így B-törzseknél elegendő mesterséges fertőzéssel megszúrni a populációt, és a C-törzsektől van szükség alaposabb vizsgálatra. A nemesítés lehetőségeit jól mutatja az 1. ábra.