Érdekes módon az egyes betegség-előrejelzési programok kizárólag meteorológiai és állomány-mikrometeorológiai adatokat dolgoznak fel, holott a betegség-ellenállóság az adott fajtánál a járvány sorsát alapvetően meghatározza. Előfordult például a 2023-as sárgarozsda-járványnál, hogy egymás mellett volt a 100 százalékos fertőzöttségű és a tökéletesen egészséges fajta. Az előrejelzés a fogékony fajtára érvényes, de a rezisztens viselkedését nem jelzi, így a program alapján mindet permetezni kellene, ami többletköltség.
Vagyis, a melegebb és szárazabb feltételek ugyan elősegíthetik a toxin-felhalmozódást, de ezt rezisztenciával és okszerű talajműveléssel ellensúlyozni lehet. Mivel ilyen adatok világszerte nincsenek, így az előrejelzési eljárások sem tartalmazhatják őket, bár a programkészítők alkalmaznának ilyen adatokat. Enélkül viszont hibrid- és fajtaspecifikus előrejelzés nincs. Vagyis a precizitás teljes hiányával szembesülünk.
Tudás- és tőkeintenzív tevékenység
Az aflatoxin esetében sokan leírták már, hogy ha a talajművelés rendben van és a talaj vízszolgáltató képessége például két héttel későbbi leszáradást eredményez, ez az aflatoxinszennyezés növekedését is visszafogja, amit mélylazítással biztosítani lehet. Még jobb lenne a hatás, ha a vízgazdálkodást is rendbe raknánk, ami nem feltétlenül az öntözést jelenti (bár azt is), hanem a csatornák állandó jellegű feltöltöttségét jelenti, például alagcsövek lefektetésével, ami többnyire már a szükséges nedvességet – akár öntözés nélkül is – biztosíthatja. Búzánál már figyelembe vették az előveteményt a DON-előrejelzéshez, ez szívet melengető kivétel, de fajtarezisztencia adatok híján ez sem teljes értékű. A programokban adathiány miatt ez sincs benne. Enélkül viszont táblaspecifikus előrejelzést tenni lehetetlen. Pedig a precíziós betegség- és toxin-előrejelzésnek, ami szerintünk lehetséges, e nélkül sem szakmai, sem gyakorlati értelme nincs, és nem nevezhető precíziósnak sem. Ez még a kőkorszak (bár, csodálatosan szép és precíz pattintott kőszerszámokat tudtak alkotni). Enélkül pedig az éghajlatváltozás negatív hatásait sem lehet kiegyenlíteni annyira, mint amire egyébként lehetséges lenne.
Csak ezzel legalább 50 milliárd forint értékű terményt lehetne megmenteni, és ez a termelés átalakításával és még alkalmazkodóképesebb fajták és hibridek bevezetésével akár több száz milliárdos plusz bevételhez juttatná a gazdálkodókat. Nyilván, a magyar nemesítőket is segíteni kell, hogy a magasabb követelményeknek meg tudjanak felelni. A tapasztalat az, hogy minden cég rendelkezik igen fogékony és jó vagy igen jó ellenállóságú fajtákkal vagy hibridekkel, tehát a portfólió átnézése igen gyorsan a megfelelő növényfajták azonosítását hozhatja. Erre 2-3 év elég. Mivel a világon egyedülálló magyar fejlesztésű módszertannal dolgozunk, a magyar vizsgálati eredmények a hibridek és fajták külföldi terjesztéséhez is fontosak lehetnek, és az eljárás külföldi bevezetése is fontos lenne. Természetesen az a külföldi fajta, amit a magyar Nébih minősít, az a külföldi cégek nemesítvényeinek adhat plusz előnyt nem magyarországi felhasználás esetében is. Ez a munka Kína és Brazília felé elindult, aláírt együttműködési szerződések is vannak. Most ezeket kell tartalommal megtölteni.
