Érdemes tudomásul venni, hogy mind a növénynemesítés, mind a növénytermesztés (aratás), raktározás teljes egészében 21. századi szinten kell legyen. Ha bármely részfeladat kivitelezése nem „precíziós”, az az összes megelőző munkafolyamat eredményét tönkre tudja tenni.
Azaz van egy kiváló élelmiszerbiztonsági fejlesztés, ami nemesítési úton részben a klímaváltozás egyes hatásait is ellensúlyozni tudná, így illik a magyar zöld forradalomba, értékes árualapot teremthet bel- és külföldre egyaránt, igen fontos nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági feladatok megoldásához járulna hozzá, és növelné az ország szuverenitását is. Nemzetközi vonatkozásban is igen fontos lenne. Ehhez ma már vannak olyan fajták és hibridek is, amelyek a jelenlegiek többségénél lényegesen kisebb toxinkockázatot adnak terméskockázat nélkül, nagyobb jövedelemmel. Ehhez azonban hozzá kell tenni az alkalmazkodóképességet, ami egy tőke- és vizsgálatigényes munka, ugyanúgy, mint a toxikus gombákkal szembeni nemesítés. Ehhez viszont olyan termesztési környezet kell, ami támogatja e képességek hasznosulását. Ez ma még legfeljebb csak nyomokban van meg.
Ehhez egy nemzeti mezőgazdaságfejlesztési programra van szükség. Ennek a programnak gazdája kell, hogy legyen. Azt gondolom, hogy erre az Agrárminisztérium a legjobb megoldás, de ehhez oda kellene koncentrálni mind a felsőoktatást és/vagy annak ellenőrzését, mind a mára részben elpusztult kutatóintézeti hálózat újjáépítését a megfelelő forrásokkal együtt, beleértve a tartós finanszírozást és a rövidebb kifutású feladatokra pályázati tételeket is. Megújítandó a magyar növénynemesítés is, mert az is nemzetbiztonsági kérdés, ha itthon nem tudjuk előállítani a szükséges versenyképes fajtákat. A mezőgazdaságot, mint stratégiai ágazatot, ahogy az sokszor elhangzott, így is kell kezelni.
