Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a magyar mezőgazdaságban – ahogy Nagy István agrárminiszter is kijelentette – 2024-ben változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a termelő gazdaságok a megváltozott klíma és gazdasági viszonyok kihívásaira jó válaszokat tudjanak adni. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára is egyetért az agrárminiszterrel abban, hogy változtatásokra van szükség nemcsak a hazai, hanem az Európai Unió agrárpolitikájában is.
Főtitkár úr, miért van szükség a változtatásokra?
– Azért, mert megváltoztak a mezőgazdasági termelés feltételei. Induljunk ki abból az unió által elfogadott magyar stratégiai tervből, amit a magyar agrárkormányzat fogalmazott meg. Szerintem a mostani támogatási rendszerhez illeszkedő terv céljainak a fele sem valósítható meg, hogy csak egy példát ragadjak ki, 50 százalékkal kell növelni az agrárexportot. De kicsit tágabb horizontú időszakra gondolok, amikor azt mondom, olyan mértékűek a változások az agrárterületen, hogy azt a régi módon már nem lehet csinálni, és bár a problémák jelentős része az uniótól ered, hiszen
Tudná-e konkretizálni az elmondottakat?
– Elveszett a piac, az árak olyan mértékben lecsökkentek, hogy veszteséget jelentenek a termelőknek, teljesíthetetlenek a KAP-feltételek, és a költségek nem kis mértékben az állami kivetett adók, a közvetlen kötelezettségek miatt nem csökkennek, hanem esetenként nőnek. Változtatni kell, mert a termelők többsége veszélyzónába került. Igen nagy az esélye, hogy csőd vár a termelők egy részére. Magyarországon az agrárexport-teljesítés az egész gazdaság számára alapvetően fontos, márpedig ez a teljesítés akkora veszélyben van, hogy nyugodtan kijelenthetjük, tartósan, a következő években nem lesz meg az agrárexport többlete.