0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

Változtatásokat az agrárpolitikában!

A megváltozott feltételekhez a termelőknek alkalmazkodniuk kell, amit meg is fognak tenni. De világossá kell tenni, hogy ez egy hosszú távú program.

Ezzel azt is mondja, hogy a jelenlegi stratégia nem jó?

– Azt mondom, hogy idejétmúlt, túllépett rajta a történelem. A megváltozott feltételekhez a termelőknek alkalmazkodniuk kell, amit meg is fognak tenni. De világossá kell tenni, hogy ez egy hosszú távú program. Belátható időn belül a termelői alkalmazkodás érdemi, mérhető eredményeket a helyzet megváltoztatására nem hoz. Az új helyzet jelentős része nem a természethez, hanem a politikához, a világpolitikához, az ember alkotta feltételekhez kötődik. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egy termelő számára evidencia, ugyanis úgy kell alkalmazkodni, hogy nem tudjuk a jövőt.

A termelői alkalmazkodás minden területen mindent megtesz a változtatásokért, de a nagy kérdés, hogy képesek vagyunk-e arra, hogy az ukrán színvonalú önköltségen termeljünk?

– Hallottam a januári, februári nagy kiállítások megszólalóit, de erre a kérdésre nem kaptam választ. Márpedig ezt el kell döntenünk, mert Ukrajna a legnagyobb meghatározó tényező a magyar helyzet kialakulásában. Belátható ideig a magyar mezőgazdaság nem lesz képes az ukrán költségszinten termelni. A probléma nem átmeneti, és nem attól függ, hogy a háború mikor fejeződik be.

Sokkal tartósabb az ukrán jelenlét, ha felveszik az Európai Unióba azért, ha nem veszik fel, akkor azért. Itt van a szomszédunkban, az árukapcsolatokat nem lehet elzárni, kiépültek a kereskedelmi kapcsolatok, tehát végérvényesen meglévő konkurenciát jelentenek az ukrán mezőgazdasági termékek.

Márpedig a természeti adottságaik jóval kedvezőbbek a mieinknél, kötöttségek nélkül termelnek, és a méretgazdaságosságot jól kihasználó üzemszervezetük van.

Mit kell tenni?

– Látni kell, hogy nem csak a gabonáról és az olajos magvakról van szó, mert akkor nagyon leszűkítjük a kérdéskört. Minden mezőgazdasági termékre ki fog terjedni a konkurencia, miközben minden területen jobbak az adottságaik. Magyarországon kialakult egy olyan üzemi és termelési szerkezet, amin csak vérrel és verítékkel lehetséges változtatni. Hatalmas befektetések vannak ebben a szektorban a mezőgazdasági gépektől, a tárolókon keresztül a gödöllői szellemi kapacitásig. Ezt a problémakört nem lehet csak a termelőkre rálőcsölni, láthatjuk ezt a nyugati gazdatüntetéseknél, pedig nemcsak ott, hanem a lengyeleknél, a románoknál is 20-30 százalékkal magasabb a gabona ára, mint nálunk. Azt kell látnunk, hogy elvesztek a magyar exportbevétel vezértermékének az európai piacai, hiszen a gabonánk többségét ezen a piacon tudtuk értékesíteni.

Hátrányunk, hogy nincs tengerünk, márpedig, ha nem tudjuk tengelyen értékesíteni a gabonánkat, akkor tengerre kell vinni a terményt, de a logisztikai költségek lehetetlenné teszik a jövedelmező gazdálkodást.

De az is probléma, hogy nincs egységes árualap a tengeri szállításhoz, hiszen nincs olyan egységes áru, amellyel egy ezertonnás hajót meg lehetne tölteni.

Hogyan lehetne ezt a nagy árkülönbséget megszüntetni?

– Az Agrárközgazdasági Intézet elvégzett egy kutatást ebben a témában, és arra jutottak, hogy Magyarországon átlagosan 10-15 százalékkal alacsonyabb a gabona ára, mint az Európai Unióban. Ennek persze, számos oka van, de ez megengedhetetlen, arról nem beszélve, hogy a költségek pedig magasabbak, például a gázolajé. De, ahol először lépni kell, az a piac. Sokat hangoztatják, hogy a termelési szerkezeten változtatni kell, ámde kérdés, hogy milyen piaci rést kell kiszolgálni? A kérdés megválaszolásához a kereskedőknek és az államnak is nagy segítséget kell adnia a termelőnek, ezért is kell újrakottázni a stratégiai tervet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: