A Surrey Egyetem kutatói két darab 1,4 méter magas, 1,2 méter széles zöldfalat építettek az angliai Guildford városánál a forgalmas A3-as autóút mellett. Ebbe hét szintre 10 különböző növényt ültettek. Az ültetésnél fontos volt, hogy öt különböző levélformával rendelkező fajt válogassanak össze: ovális, szálas, tűlevelű és tenyeresen összetett.
– idézte Mamatha Tomson-t, az egyetem kutatóját a ScienceDaily.
A légtisztító funkció azonban nem csak a levél alakjától, hanem annak felszínének mikromorfológiai tulajdonságaitól is függ – erősítették meg a mostani tanulmánnyal. Eszerint egy megfelelően összeválogatott növénytársítás az, amivel egy hatékonyan működő zöld falat lehet létrehozni. Ehhez azonban további kutatások szükségesek.
A növények két lépésben távolítják el a levegőben lévő szennyező anyagokat. Először ezek leülepednek a leveleikre, majd onnan az eső lemossa a talajba.
Az örökzöld tatárvirág és a borostyán különösen hatékony volt mind a kisebb, mind a nagyobb szemcsés szennyezőanyagok megkötésében. Eközben azonban az eső a levendula leveleiről tudta leghatékonyabban lemosni a szennyezőanyagokat. A tatárvirág és a majoránna felületéről leginkább a kisebb szemcsés szennyezőanyagokat hozta le a csapadék.
Prashant Kumar professzor, az egyetem Globális Tiszta Levegő Kutatóközpontjának (Global Centre for Clean Air Research, GCARE) igazgatója abban bízik, hogy a várostervezők és az infrastruktúra-szakértők a jövőben fel fogják használni kutatásuk eredményeit.
– hangsúlyozta a szakértő.
A tanulmány a Science of the Total Environment című folyóiratban jelent meg.
