A talajok nedvességtartalma megközelíti a telítettségi állapotot, a talajvízszint pedig a tavaly tavaszi szintnél jóval magasabb, így van tartalék a tavaszi-nyár eleji növényfejlődéshez. A talajmunkát még nem érdemes erőltetni, mert „nyers” a talaj, bár vannak gazdák, akik már vetettek kora tavaszi kalászosokat. Már a „nitrát direktíva” szerint is kijuttatható az első nitrogénfejtrágya-adag, így ez most a legfontosabb tápanyagpótlási teendő, mert az őszi árpa, a búza és a káposztarepce szemmel láthatóan is igényli a talajból már igencsak hiányzó tápelemet.
Aktivitásuk a nappali időjárással változik, napos órákban folyamatos mozgásban vannak, de borult, szeles időben inkább megbújnak a levélörvök védelmében, így ilyekor megbízható létszámviszonyokat csak ezek szétbontásával tudunk megállapítani. Egyéb esetekben a sárgatálas- és a ragacsos fogólapos módszer is megbízható eredményre vezet, de magasabb növényállományban a rovarhálózás is eredményes lehet. Fontos, hogy a sárgatál és a ragacsos fogólap igazodjon a repce növénymagasságához, mert így kapunk valós rovarszámot. Vizuális növényvizsgálat végzésekor egyaránt meg kell nézni a szárakat és a levélnyeleket is, mert a peterakás mindkét növényrészen megtörténhet. A védekezési küszöbérték sárgatál és ragacsos fogólap esetében napi 10-15 bogár csapdázása vagy 1-2 bogár hálócsapásonként, illetve 3-5 bogár négyzetméterenként.
A határszemlék alkalmával a most növekedő fiatal levélkék egészségi állapotát kísérjük figyelemmel. A hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a vírusvektor levéltetű fajok és kabócák ismét aktivizálódni fognak, várható a tavaszi első kolóniák kialakulása is.
A kukorica és napraforgó talajok talajlakó kártevő létszámviszonyait már most feltérképezhetjük, mert megkezdődött a drótférgek és a cserebogár pajorok vándorlása a talajok felső rétegébe. Hatékonyan csak megbízható létszámviszonyok esetében tudunk tervezni és védekezni a talajlakó kártevők ellen.
Az országos mezeipocok-helyzetben radikális változás nem történt. Néhány körzetben csökkent ugyan a fertőzés, de a jelenlegi létszámviszonyok most is a veszélyességi küszöbérték többszörösét teszik ki. Aggasztó több évelő pillangós tábla állapota, de sok a teljességgel „kilyuggatott” árpa-, búza- és repcevetés is, aminek újravetés lesz a vége napraforgóval vagy kukoricával. Sok ugyan a ragadozó madár, de nem tudják eredménnyel felvenni a harcot a mezei pocokkal.
Dr. Aponyi Lajos
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot!
