0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Bevált öntözési technikák, megoldások

A Magyar Öntözési Egyesület 12. alkalommal szervezte meg szakmai konferenciáját, ezúttal Tapolcán.

Az öntözéstechnikai konferencián és workshopon téma volt a vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés, terítékre kerültek azok gazdasági összefüggései, valamint a felszín alatti csepegtető öntözés üzemi gyakorlata és a gyümölcsösök vízpótlása. A rendezvény ünnepélyes keretet adott az Oroszlány István-emlékérem és az öntözési különdíjak átadására is.

Az öntözés emeli a termésátlagot és növelheti a jövedelmezőséget, elősegíti más termésfokozó ráfordítás, például a műtrágya-felhasználás érvényesülését, lehetővé teszi az intenzívebb vetésszerkezet kialakítását szántóföldi termesztéskor is, és termelési biztonságot nyújt, foglalta össze az öntözés jelentőségét előadásában Bodnár Károly, a MATE KÖTI ÖMT szarvasi kutatója. Hozzátette, hogy az öntözés különleges technológiai feladatokat is elláthat, ilyen például a fagyvédelem, a kelesztés, a levéltrágyázás, a gyomok fullasztása, a gyümölcsök színeződésének fokozása vagy az aszúsítás.

Stratégiai célok között kell említeni az öntözési kapacitás növelését; az agrárszabályozás jogi és gazdasági eszközrendszerének átalakítását, hogy azok a mostaninál hatékonyabban segítsék az öntözésfejlesztést és üzemeltetést; valamint a különböző uniós programok célirányos felhasználását, hogy nagyobb lehetőséget adjanak a technika-technológia korszerűsítésére. Bodnár Károly szerint ezenfelül fontos megőrizni, támogatni és fejleszteni azt a szellemi potenciált, ami az öntözéssel kapcsolatban a tudományos műhelyekben, szakmai intézményekben rendelkezésre áll.

Az új öntözési technika területegységre eső beruházási költsége lényegesen meghaladja a korábbiakét és az üzemelési költségük is emelkedett, hívta fel a figyelmet a kutató. A nagyobb energiaigény és a többszörös energiaár a termelés általános költségnövekedésénél nagyobb mértékben drágította az öntözést, pedig az sok év átlagában már korábban is csak a területegységenként nagy értéket adó növényeknél volt gazdaságos. A vízpótlás kiugró költségnövekedése ma még inkább az intenzív ágazatok felé tolja el az öntözés alkalmazási lehetőségét. Más oldalról közelítve Bodnár Károly szerint ezekben az ágazatok egyre inkább kötelezővé válik az öntözés.

Talajfelszín alatt csepegtetve

Fotó: KITE

Daróczi Imre, a KITE Zrt. szakértője a felszín alatti csepegtető öntözés üzemi gyakorlatát és eredményeit ismertette. Mint elmondta, azt, hogy mit nevezünk mikroöntözésnek, a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet határozza meg. Ez alapján ez a párolgási veszteségek lehető legkisebb szinten való tartása érdekében alkalmazott olyan víztakarékos öntözés, amelynek során a vízadagoló elemek 2,5 barnál kisebb nyomáson, elemenként legfeljebb 500 l/h egyenletes vízadagokban juttatják ki a vizet közvetlenül a növényre, a talaj vagy a termesztőközeg felszínére, a talajba vagy a termesztőközegbe, avagy fagyvédelem, párásítás céljából a növény közvetlen légterébe.

A hagyományos nagygépes öntözésekhez képest (dobok, lineár és körforgó rendszerek stb.) a mikroöntözés előnye, hogy a teljes felület és bármilyen táblaalak lefedhető, a táblán belüli tereptárgyak (magassági pontok, elektromos felsővezetékek, egyéb) sem jelentenek akadályt, a párolgási veszteség elhanyagolható, az egyenletesség pedig minden esetben 90% fölötti. Hátrányaként említhető, hogy kelesztő öntözésre nem alkalmas, hogy a hibák megtalálása nehéz, és hogy a rágcsálók kárt tehetnek benne.

Az általános kialakításhoz képest a talajfelszín alá telepített csepegtető rendszerek eltérő, többlet szerkezeti elemeket igényelnek. Ahogy Daróczi Imre kiemelte, fontos, hogy a csepegtetőcső prémium termék legyen. Különösen abból a szempontból, hogy meg kell védenünk a gyors leürülés következtében kialakuló vákuumhatás okozta talajszemcse-visszaszívástól, valamint a gyökérbenövésektől és a rágcsálókártételektől is. Továbbá ajánlott mindig nyomáskompenzált terméket használni. A rendszer évtizedekig a talajban marad, ezért a KITE szakértője szerint ne az összetevőkön takarékoskodjunk. A hagyományos csepegtetőrendszerekhez nem készül mosató hálózat, hisz a sorvégek nyitásával a hálózat átmosása (időszakos karbantartása) egyszerűen elvégezhető. A felszín alá telepített rendszereknél azonban a sorvégek is a felszín alatt vannak, ezért minden esetben külön mosató hálózat – a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt – épül. Ezenkívül a rendszernek mindig része kell, hogy legyen egy tápoldatozó, mellyel szükség esetén elvégezhető a hálózat vízkőmentesítése (savazás).

Fotó: KITE

A felszín alatti csepegtető öntözés előnye, hogy az vizet nem hordja a szél, a szerkezet nincs útban, viszonylag nehezebben sérül, nem szükséges évente felszedni és újratelepíteni, a víz egyből a gyökérzónához jut, a párolgás a hagyományos rendszerekénél is kisebb, gyomosodás nincs és a forgó költség is sokkal kevesebb vagy nincs. Hátránya, hogy kelesztésre nem alkalmas, a hibakeresés nehézkesnek tűnhet, magasabb a beruházási költség a többlet szerkezeti elemek és technika okán, a szántóföldön pedig GPS-vezérlésű talajművelés szükséges az alkalmazásakor.

Többlethozam, költségcsökkentés

Daróczi Imre, a KITE szakértője előadásában két beruházás példáját és tapasztalatait is megosztotta a jelenlévőkkel. A Tatán szőlőt termesztő Mikóczy Nárcisz 2019-ben valósított meg felszín alatti csepegtetőöntözést, csaknem 30 hektáron. Az ültetvényben borszőlőt termelnek. A rendszer műszaki ismertetésében a szakértő kiemelte az összes csepegtetőrendszernél a szűrés fontosságát, illetve, hogy tározóra mindig szükség van a rétegvizet hasznosító rendszereknél.

Fotó: KITE

A beruházó kísérletet is végez, illetve végeztet. Az ültetvény egy részében felszín alatti rendszerrel, a másikban hagyományos kordonra akasztott csepegtetőcsövekkel, másutt pedig felszín alatt és felszín felett egyaránt öntöznek. Az összehasonlító kísérletben a Hárslevelű szőlő termése 2021-ben az öntözetlen kontrollterületen 9013 kg/ha, alul-felül öntözve 9813 kg/ha, csak felül öntözve 9547 kg/ha, csak alul öntözve pedig 11 093 kg/ha volt. A számok beszédesek, 2080 kg (23%) többlethozamot értek el az adott évben. Daróczi Imre szerint megtérülést nehéz számolni, csak a többlethozam nem indokolná, hogy beruházzunk (épület nélkül 71,7 millió forintba került), viszont a rendszer kiépítése óta számos egyéb előnyét tapasztalták. A MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének mérései szerint a nagyobb fürttömegű fürtzónához kisebb levéltömeg párosul. Az öntözött kultúrában a szőlő beltartalmi értéke jobb, a felszín alatti öntözésű szőlőnél pedig kiemelkedő. A párolgási intenzitása a jó vízellátottságú növénynek szintén jobb, ezáltal nagyobb a lombozat hűtése. Az NDVI (normalizált differencia vegetációs index) az öntözött szőlő lombozatát jóval zöldebbnek látja, ami fokozott fotoszintetikus aktivitásra utal.

A másik példaként ismertetett beruházás az ország déli régiójában, állattenyésztéssel és szántóföldi termesztéssel egyaránt foglalkozó gazdaságban valósult meg 2017–2021 között, összesen három helyszínen, közel 200 hektáron. A termesztett kultúra takarmánykukorica, csemegekukorica és paradicsom volt, melyet saját felhasználásra és eladásra is termeltek. A 2022-es aszályos évben 13,5-14 tonna körüli terményt takarítottak be üzemi szinten – a gazdálkodó a termésbiztonság megtartása érdekében a teljes felületen öntöz valamilyen módon. Jellemzően csatornás, dízelmotoros lineárokkal, dob-konzol kapcsolatokkal és felszín alatti csepegtetővel, körforgó öntözőgépe abban az évben még nem volt. Jelentős hozambeli eltérés a talajfelszín alatti csepegtető és a lineár rendszerek között nem volt. Költségben viszont mérhető volt az eltérés, a csepegtetőrendszert megközelítőleg 25%-kal olcsóbban üzemeltették, még az akkori igen magas energiaárak mellett is.

A jól megtervezett és kivitelezett, felszín alá telepített rendszerrel el lehet érni, adott esetben meg is lehet haladni a hagyományos öntözőrendszerek hozamát, mondta Daróczi Imre.

Elismert szakemberek

Az Öntözési Kutatóintézet 1993-ban Oroszlány István-emlékérem alapításáról és adományozásáról határozott, mellyel emléket állítanak a neves mérnöknek, tervezőnek, kutatónak és szakírónak, aki az öntözés és vízgazdálkodás kutatásának és oktatásának meghatározó egyénisége volt 1940 és 1980 között. Az emlékéremmel az a mérnök, kutató, oktató, felsőfokú végzettségű gazdasági szakember tüntethető ki, aki elmélyült magas szintű tudományos, gyakorlati tevékenységet vagy szakirodalmi munkásságot fejt ki az öntözés és vízgazdálkodás szakterületén. A díjat 2024-ben Tamás János, a Debreceni Egyetem, MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója kapta. Az egyetemi professzor kutatási területe a természeti erőforrások, a talaj- és a vízkészlet-gazdálkodás környezetgazdálkodási vonatkozásai és ezeken a területeken használható környezetinformatikai (GIS) technológiák.

A Magyar Öntözési Egyesület 2017-ben alapította az Öntözési Különdíjat az alapképzésben, mesterképzésben és a szakirányú továbbképzésben résztvevők munkájának, dolgozatainak elismerésére. A szakmai továbbképzés, PhD kategória idei díjazottja Szabó Andrea, a Precíziós öntözési technológia vízforgalmi paramétereinek értékelése és fejlesztése című pályamunkájával. A mesterképzés kategória díjazottja Vincze Viktor a Minimum-till művelési technológia nedvesség megőrző szerepe a kukorica termesztésben és ennek hatása a kukorica fejlődésére és terméshozamára című pályamunkájával. Az alapképzés, TDK kategória díjazottja pedig Balogh Levente, aki A felszíni és sekély felszín alatti vízháztartás elemzése az Ős-Maros hordalékkúpon című munkájával pályázott.

Készletfüggő használatot javasol

Kolossváry Gábor építőmérnök, vízgazdálkodási szakértő, a MATE címzetes egyetemi docense az előadásában Beszédes József (1787–1852) intelmére hívta fel a figyelmet, mely szerint „házad udvarából ne ereszd ki az eső, vagy hó levét, míg nem használtad, úgy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vizet ki ne bocsássad, mert ez ingyen az Isten becses ajándéka”. Szerinte a mezőgazdasági termelés 90-95%-ban a csapadék-ellátottságon alapul, de ez csak meghatározott növényeknél lesz fenntartható. Már nem elég gondolkodni, cselekedni kell, és az időszakosan vízjárta, mélyfekvésű területeket víztartásra kell hasznosítani, csapadékgazdálkodást, okszerű tájhasználatot kell megvalósítani. A meliorált területeken fontos lenne vízvisszatartással növelni a vízkészletet. Ehhez az OVF elkészítette és az AM-nek átadta a meliorált területek felmérésnek és felújításának programját.

Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a teljesértékű vízgazdálkodáshoz erózió elleni védekezés és talajjavítás is szükséges.

Adatok szerint 38 millió köbméter felszíni víz van olyan öntözési vízjogi engedélyekben, amelyeket öt éve nem használtak, de másnak nem adható át a vízkészlet. Hogy ez ne fordulhasson elő, a szakember szerint valós idejű vízkészlet-gazdálkodást kellene bevezetni, a termőhelyek éves igényei szerinti készlethasználattal. Segítség lenne, ha a vízjogi engedély csak készletfüggő használatra jogosítana, javasolta.

Kolossváry Gábor szerint az öntözést akkor célszerű alkalmazni, ha a növénytermesztéshez szükséges vízháztartás-szabályozás összes lehetséges eszközét is alkalmazzuk, vagyis a víztakarékos talajművelést, az optimális talajerő-gazdálkodást, a korszerű növényvédelmet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: