0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 16.

Jön a vadonatúj Termelővédelmi törvénycsomag

Mivel ágazatonként eltér a termelők kiszolgáltatottsága, termelővédelmi törvénymódosítási csomagot fog beterjeszteni a kormány az Országgyűlés elé, annak érdekében, hogy javítsa a gazdálkodók felvásárlókkal szembeni alkupozícióit.

Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára az új törvénycsomag kapcsán elmondta, a szabályozás célja az volt, hogy javítsák a mezőgazdasági termelők pozícióját az ellátási láncban felettük álló feldolgozókkal, felvásárlókkal és kereskedőkkel szemben.

Továbbá az ellátási láncban képződő eredmények és kockázatok arányosabb megosztása is fontos cél.

A módosítási csomagnál ezeken felül a termelők közötti horizontális együttműködést és a vertikális integráció megerősítését is célul tűzték ki a szaktárcánál.

Fotó: AdobeStock
Termelővédelmi csomag négy pillérből áll: Kockázat megosztási rendelkezések alkalmazása a szerződésekben; Termeltetői együttműködés; A késedelmes fizetések szankciója; Tevékenységtől való eltiltás.

Az egyes pillérek kapcsán az államtitkár elmondta, hogy a tervezett szabályozás elő fogja írni a kockázatmegosztási megállapodás szerződésbe foglalását, a mezőgazdasági vállalkozási szerződéseknél minden esetben kötelezően. Az adásvételi szerződések esetében pedig akkor, ha azt azelőtt kötötték, mielőtt a vetés a földbe került volna, vagy a gyümölcs/szőlő termése fejlődésnek indult, illetve mielőtt haszonállatot telepítettek a termelőnél. A termeltetői együttműködés a termeltető és a termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul.

Ide tartoznak például a termelők és a meghatározott tevékenységet folytató vállalkozások között létrehozott adásvételi szerződések, illetve az állattenyésztés terén a bérhizlalások – mondta el Andréka Tamás.

Ezeknek a szerződéseknek az új szabályozás szerint elkülönítve kell tartalmazniuk a termeltető által beszerzett termékek, vagy általa nyújtott egyes szolgáltatások ellenértékét, és nem lehet része a termelő által igénybe vett támogatás.

Az államtitkár a késedelmes kifizetések szankciója kapcsán elmondta, hogy eddig is 30 napos fizetési határidőt írtak elő a vonatkozó jogszabályok, ám késedelmes fizetés esetén a felek csak bíróság előtt érvényesíthették igényüket. Ezzel a törvénycsomaggal azonban bevezetésre kerülne a közvetlen jogkövetkezmények rendszere, amelynek értelmében a 30 napos fizetési határidő be nem tartása közvetlenül kerülne szankcionálásra.

Ennek során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szabhatna ki ágazatfelügyeleti bírságot, amelynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10 százaléka, de legalább 1 millió forint lenne.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: