– Termesztési, fajtanemesítési szempontból a világ legnagyobb részén az első számú kihívás a vízellátás, a hőmérséklet emelkedés, és az ezzel szorosan összefüggő kórtani gondok.

A feldolgozásban az energiahatékonyság javítása a fő feladat a költségek mérséklése, a versenyképesség növelése érdekében – árulta el Palotás Gábor.

A MATE Kertészettudományi Intézetének kutatói négy absztrakttal jelentkeztek a szimpóziumra, mindegyiknek a víz áll a középpontjában. Magyarország éghajlata nem a legelőnyösebb az ipari paradicsom termesztésére, mert kiszámíthatatlan, hogy mennyire lesz száraz vagy esős a tenyészidőszak. Sokkal könnyebb ott termeszteni, ahol nem esik az eső, mert ott csak a gazdák szakértelmén múlik a termelés eredményessége. Az időjárás miatt nálunk eleve jóval rövidebb a feldolgozási szezon, mint a mediterrán régióban vagy Kaliforniában, és a termelőkön kívül a feldolgozóknak is gondot okoz, ha például az esős időszakok miatt akadozik a beszállítás.

– A szeszélyes időjárás növényvédelmi nehézséget is okoz, és a sok víz kedvezőtlenül befolyásolhatja a bogyók beltartalmát: csökkenti a Brix-értéket, ez pedig azzal jár, hogy a feldolgozásnál nagyon sok vizet kell elpárologtatni, ami megnöveli a költséget. Érési fázisban a magas hőmérséklet sem előnyös, tehát olyan lombot kell nevelni, ami elősegíti a piros színanyag kialakulását, mert a likopin bioszintézise 30 °C felett blokkolt. A versenyképes termesztéshez tehát nagyon sok mindenre figyelni kell, ezért is nagy segítség a kutatási eredmények eljuttatása a termelőkhöz, hangsúlyozta Helyes Lajos.