A Cibus Hungaricus Alapítvány 2024. április 3-án tartotta az „Együttműködés az élelmiszerellátás és élelmiszerbiztonság érdekében a Kárpát-medencei régióban” című szakmai rendezvényét a Parlamentben.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban dolgozókat nem szabad magára hagyni, kiemelten fontos az együttműködés, a közös munka. Ebben a közös munkában pedig a tudomány területén dolgozókra biztosan lehet számítani. A Cibus Hungaricus Alapítvány olyan célokat tűzött ki maga elé, melyek mindegyike határokon átnyúló szakmai egyeztetést és együttműködést igényel, így a kitűzött célok és feladatok megvalósítása Kárpát-medencei szinten fog megvalósulni. Az Ukrajnában zajló háború a mezőgazdaság szintjén is új kihívásokat állít, ebben a helyzetben az alelnök kiemelten fontosnak tartja, hogy nemzeti hatáskörben mit tudunk tenni és elérni.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára előadásában elmondta, az élelmiszeriparban a termékpálya integrált, adatalapú fejlesztésével növelhető a szektor versenyképessége, amely annak fenntarthatóságához, és az ellátásbiztonsághoz is hozzájárul. Ehhez
ami az egész Kárpát-medencére kiterjed, a határon túli gazdák integrálásával.
Előadásában kiemelte, a technológia csak fejtheti ki jótékony hatását, ha a rendelkezésünkre álló adatokat megfelelően tudjuk kezelni és felhasználni a termék teljes életpálya során, a termőföldtől a fogyasztóig tartó ellátási láncon keresztül.
A digitális rövid ellátási lánc (dREL) koncepciójának a megalkotása is az alapítványhoz köthető, és ennek terjesztése az egyik fő célkitűzése. Minél rövidebb egy ellátási lánc, annál nagyobb szerepet kaphatnak benne a hazai termelők, amely az ellátásbiztonság mellett a fenntarthatósághoz is hozzájárul – fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette, ma Magyarországon közel 1,2 millió embert érint a közétkeztetés, ennek megreformálása a digitális rövid ellátási lánc koncepció alkalmazásával kitörési pont lehet az élelmiszeripar számára.
Az Agrárminisztérium részéről Nobilis Márton, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár szólalt fel, előadásának címe a „Digitalizáció szerepe az élelmiszer termékpályák minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszereiben” volt. Elmondta, hogy az élelmiszeriparban hazánk jelentős tartalékkal rendelkezik, és szükséges megtalálni azokat a területeket, amelyekben a szomszédainknál jobbak vagyunk. A digitalizáció szerepéről szólva hozzátette, hogy a digitális megoldások javítják a termelés hatékonyságát, a termékfejlesztést és az ellátási láncok átláthatóságát is. Ezzel a szemlélettel biztosíthatóvá válik egy terméknek a nyomonkövethetősége a termelőtől a fogyasztóig.
Hangsúlyozta továbbá, hogy
Hozzátette, hogy a közétkeztetésben valóban nagy lehetőség van, annak fejlesztése és megreformálása kiemelten fontos célkitűzés. A digitalizáció segítségével ez a terület is könnyebben megismerhető, felmérhetők a különféle étkezési igények és preferenciák. Ezzel a közétkeztetésben részt vevők sokkal pontosabban képesek megtervezni és elkészíteni az ételeket, így pedig a készletek és beszerzési folyamatok jobban optimalizálhatóak, ami által csökkenhet az élelmiszerhulladék mértéke is.
Friedrich László, elnök, Cibus Hungaricus Alapítvány
Friedrich László, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy az élelmiszerellátási láncoknál az adatvezérelt alkalmazások használata javítani tudja a versenyképességet, és növelni képes az ellátásbiztonságot.
Hangsúlyozta a minőségi hazai alapanyagok és hazai termékek arányának növelését a kiskereskedelemben és a közétkeztetésben egyaránt. A kistermelők helyzetbe hozása, a rövid ellátási láncok kiépítésének egyik feltétele az egységes állami minőségbiztosítási és beszállítói rendszerek kidolgozása – mondta.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, megköszönte az Agrárminisztérium támogatásával megvalósult Kárpát-medencei falugazdász programot, amelyben már több mint százan vesznek részt. A falugazdászok nem csak regisztrációs feladatok látnak el, hanem tanácsadói tevékenységet is folytatnak. A program továbbfejlesztését pedig kiemelten fontosnak tartja.
Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere, a MAGOSZ Gazdaasszonyok országos elnöke előadásában bemutatta Hajdúnánás városának ökológiai gazdálkodását, amit közel 10 éve folytat, megőrizve a hagyományokat és szem előtt tartva fenntarthatóságot az innovációs szemlélettel együtt. Kiemelten fontosnak tartják az önellátás képességét, ezért is hozták létre a szociális földprogramjukat, amelynek során termőföldet, vetőmagot, palántát és állatállományt is biztosítanak. Ezzel is igyekeznek visszaállítani a munka becsületét, értéket adva az emberek kezébe. Ezen kívül legeltetési és élelmiszerellátási szociális szövetkezetet is működtetnek.
Pomázi Gyula, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány szakértője az Alapítvány és a Cibus Hungaricus Alapítvány konzorciumnak koordinálásában megvalósuló élelmiszer logisztikai és kereskedelmi fókuszú Irányi Terv Élelmiszeripari Beszállítói Program (ÉLIP) projektről számolt be.
A program főbb tevékenysége a Kárpát-medencei régióban az élelmiszer logisztikai keretrendszer létrehozása a rendelkezésre álló tudományos, szakmai, innovációs kapacitások alapján a versenyképes hazai élelmiszeripar, valamint a hazai termelőket támogató biztonságos, zöld, rövid ellátási rendszer fejlesztése érdekében.
A Cibus Hungaricus Alapítványt öt egyetem – az Állatorvostudományi Egyetem, az Edutus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – alapította 2023-ban a MAGOSZ támogatásával a digitális élelmiszeripari stratégiához kapcsolódó közfeladatok ellátására.
A fejlesztés egyik lehetséges eszköze a digitalizáció és az adatalapú döntéshozás előnyeinek a felhasználása.Céljuk, hogy a termelők és előállítók versenyképessége növekedjen, piaci lehetőségeik bővüljenek, integrációjuk és edukációjuk során a mezőgazdasági termékek menedzsmentje az élelmiszer-termékpályákon a digitalizáció és az adat alapú döntéshozás eszközeivel és a digitális rövid ellátási láncok fejlesztésének Kárpát-medencei módszertani központjának létrehozásával.
