0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

A láptalajok gyógyítanak is (I.)

Cikksorozatunkban a Balaton környéki láptalajrégiók, kiemelten a kis-balatoni láptalajok és a hévízi „gyógytó” kialakulását, a gyógyhatás földtani, talajtani eredetét és hosszú távú védelmét mutatjuk be.

A láptalajok tőzegeiből nyerhető huminanyagok (huminsavak, fulvosavak, szapropellek) csodaszernek számítanak a humán- és állatgyógyászatban. Az állattartásban főként takarmánypremixekben alkalmazzák, mert növeli az állatok immunitását, súlygyarapodását. A kertészeti termesztésben növekedés­serkentő (a termesztési időt rövidíti), a szántókon pedig a humuszhiányt, a talaj szerkezetét „orvosolja”.

Az 1960-as, 1970-es években a láptalajainkon állami támogatással végzett erdőtelepítések után az erdővel fedett talajokon a tőzegréteg átalakulási, megsemmisülési folyamata, a fás gyökérzet vízelszívó és a tőzeget morfológiailag átalakító hatása, a tőzeg humifikálódási (kotu-, lápföldképződési) folyamata sokkal intenzívebb volt, mint a gyepeké (rét, legelő).

A láptalajrégiók tőzegtelepeinek az országos láptalaj-erdősítési program adta meg a „kegyelemdöfését”.

A láptalajokon évszázadokon át többé-kevésbé folyamatosan végzett mélyépítési, vízrendezési – leginkább víztelenítési – beavatkozások is a tőzegrétegek „rákbetegségét” és a felgyorsult korai megsemmisülését eredményezték. A Hanság-medencében az 1960-as években szervezett nyári szocialista diák munkatáborok mélyépítési munkálatai, és az erdőtelepítések következményeként az ország egyik legnagyobb kiterjedésű láptalaj-régiójának csak 20-30 százalékán maradtak tőzegrétegek, a medence nagyobb részén már „tőzegnyomokat” vagy lápföldet is alig találunk. A mélyépítési, fásítási beavatkozások a Kis-Balaton Hévízi-öblözetében levő gyógytó környezetét alkotó láptalajokon is erőteljesek voltak.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: