A tüzifa fűtőértéke kapcsán először is nézzük meg egy-két hőmérsékleti érték, a faanyag égésével kapcsolatban. A faanyag külső láng hatására 220-260°C között lobban lángra, de önmaga nem ég. A lobbanási pont 260-290°C-on van ekkor a faanyag tartósan ég. 350-470°C közötti az a hőmérséklet, amikor a faanyagból távozó gázok önmaguktól is lángra kapnak, ez a faanyag gyulladási pontja. Fatüzelés esetén az általánosan elérhető hőmérséklet 800-1100°C (elméletben a faanyaggal maximum 1550°C hőmérsékletet érhetünk el)
A faanyag égéshőjét és ezáltal fűtőértékét befolyásoló tényező a fafaj (gyanta- és olajtartalom, lignin cellulóz arány, stb); a termőhely; alaki sajátságok; nedvességtartalom és a faanyag felületének nagysága.
Égéshő
Definíció szerint egységnyi mennyiségű faanyag elégetésekor keletkező égésmeleg.
| Fafaj | kJ/kg | MJ/m3 |
| Nyír | 20 070 | 14 049 |
| Akác | 18 617 | 13 590 |
| Cser | 18 133 | 13 330 |
| Gyertyán | 16 696 | 13 190 |
| Bükk | 18 419 | 12 525 |
| Juhar | 20 070 | 11 841 |
| Tölgy | 17 858 | 11 608 |
| Éger | 17 681 | 8 841 |
| Lucfenyő | 19 503 | 8 386 |
| Erdeifenyő | 16 745 | 8 205 |
| Nyár | 16 843 | 6 400 |
A tüzifa fűtőértéke
A faanyag fűtőértéke ennél az elméleti számnál valamivel alacsonyabb.
Amikor tűzifát vásárolunk általában nem fafajt, hanem fafaj csoportot jelölnek meg az eladók. Jellemzően a következő csoportokkal találkozhatunk:
- Kemény lombos – ide tartozik az akác, tölgy, cser, bükk, gyertyán
- Lágy lombos (puha) – ide tartozik a nyár, éger
- Fenyő – ide tartozik az erdeifenyő, feketefenyő, lucfenyő
Fafajcsoportonként hogyan változik a fűtőérték, légszáraz állapotban?
- Fenyők – 19 400 kJ/kg
- Kemény lombos fák – 18 100 kJ/kg
- Lágy lombos fák – 17 000 kJ/kg
Összehasonlítás képen más tüzelőanyagok esetén:
- Barnaszén – 12 000 kJ/kg
- Gázolaj – 43 000 kJ/kg
A faanyag nedvességtartalma milyen hatással van a fűtőértékre?
Nedvességi fokozatok
- A frissen kitermelt faanyag nedvességtartalma évszaktól függően 80-120% közötti. A faanyag ekkor élőnedves.
- Ha a faanyag elveszíti a benne lévő összes szabad vizet, akkor nedvességtartalma 30% körüli. Ez a rosttelítettségi állapot.
- A természetes levegőn a faanyag nedvességtartalmát 12-15%-ra tudjuk ideális esetben csökkenteni. Fedett, száraz, levegős helyen. Ez nevezzük, légszáraz állapotnak.
Ha megvizsgáljuk az akác esetében az élőnedves (100% nedvességtartalmú) és légszáraz (10% nedvességtartalmú) faanyag fűtőértékét a következő számokat látjuk.
Ezen elméleti számításból elsősorban a tendenciát érdemes figyelni. A konkrét értékek a fent már felsorolt tényezőktől jelentősen változhatnak.
Például jó tudni, hogy a tölgy fajok lassan száradnak, 1-2 nyár is kell ahhoz, hogy elérjék az ideális nedvességtartalmat. A bükk hajlamos a gombás fertőzésekre, gondosan kell tárolni. Az akác faanyagon (főleg idős állományokban) nagy a kéregszázalék. A fenyőfélék égés közben szikráznak, mely nyitott kandalló esetén balesetveszélyt jelenthet.
További érdekességek:
