Növénytermesztési pályázat

Bár volt már ennél több, az idén sem kevés, összesen 26 innováció érkezett az állattenyésztési és növénytermesztési pályázatokra. „Ezek száma jó indikátora az adott szektor állapotának” – mondta Antal Gábor, remélve, hogy jövőre még többen jelentkeznek. Tizenöt állattenyésztési és tizenegy növénytermesztési pályázatot fogadtak be. Előbbieket dr. Sallai László főiskolai docens (SZTE), dr. Annaházi László ügyvezető (Anipharma Kft.) és dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója, a zsűri elnöke értékelte. A növénytermesztési pályázatokat dr. Molnár Tamás Géza Ph.D, egyetemi docens (SZTE), Sipos József címzetes egyetemei docens, a Sumi Agro Kft. munkatársa, a Sipos Gazda brand tulajdonosa és Gyuricza Csaba, a MATE rektora, a zsűri elnöke, a termékdíj pályázatok fővédnöke bírálta.

„Az ilyen és ehhez hasonló pályázat a bizonyíték rá, hogy nagyon sok innovatív vállalkozás van Magyarországon, olyanok, amelyek képesek új termékeket előállítani, új megoldásokkal előrukkolni akár önállóan, akár egyetemekkel, kutatóhelyekkel közösen” – értékelte a növénytermesztési pályázatokat Gyuricza Csaba. A rektor szerint a benyújtott innovációk mindig a a magyar agrárgazdaságot nyomasztó legkritikusabb kérdésekre keresik és találják meg a választ. Kicsit távolabbról szemlélve ezeket a problémákat kiemelte: az állattenyésztéssel szemben a növénytermesztésben általánossá kezd válni, hogy az önköltség és a termelési érték különbözete negatív. Ez pedig hatással van a termesztéstechnológiára, annak elemeire, ezért minden eddiginél fontosabb azok összhangjának megteremtése. Annál is inkább, mert a rektor szerint a klímaváltozás hatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül, és hogy még a 2022-es aszályból sem tanultunk semmit, pedig mindent el kellene követni a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében – mert elkerülni nem lehet. „Változtatni kell a gazdálkodási gyakorlaton, a talajművelésen, hogy minél több nedvességet őrizhessünk meg. Nem vesztegethetjük el a talajba kerülő nedvesség 40-50 százalékát, mert ma az történik!” – figyelmeztetett, hogy ugyanazokat a hibákat követjük el ma is, mint 2022 előtt, abban az évben az ágazat vesztesége elérte az 1000 milliárd forintot. A pályázatra beadott innovációk éppen ezekre a kérdésekre adnak lehetséges válaszokat, mondta Gyuricza Csaba, aki kritikával illette a magyar mezőgazdaság alapanyag-exportfüggőségét is. Véleménye szerint ugyanis Magyarországon, ahol a hazai szükséglet kétszeresét, háromszorosát termeljük meg alapanyagokból, minden felesleget fel kellene dolgozni. Nem az ukrán háború, az ukrán gabona jelenti a legnagyobb problémát a magyar mezőgazdaságnak, mi vagyunk saját magunk ellenségei, jelentette ki, hiszen regionális nagyhatalom lehetnénk gabonafeldolgozásban. A jövő nagy kérdése szerinte, hogy képesek leszünk-e megteremteni ennek az alapanyag-feleslegnek a levezetését olyan módon, hogy helyben dolgozzuk föl. Nincs más választásunk, mint az, hogy feldolgozott termékkel legyünk jelen a világpiacon, fogalmazott a rektor, ezúttal is hozzátéve, hogy ezek azok a szempontok, amelyek a magyar innovációknál meg tudnak jelenni, és amelyek segítik a magyar mezőgazdaság versenyképességét.

Felidézte a MATE négy évvel ezelőtti indulását, amikor egyetlen diák sem jelentkezett állattenyésztő mérnök alapképzésre Gödöllőre. Ma már nyolcvanan vannak, ami azt jelenti, hogy nő a népszerűsége ennek a hivatásnak. „Azon azonban, hogy még több fiatalt tudjunk megnyerni az ágazatnak, folyamatosan dolgoznunk kell, erre pedig jó alkalom és lehetőség az ilyen kiállításokon való részvétel” – mondta a rektor.

A növénytermesztési pályázat nagydíját az Agrova Kft. kapta speciális mikrobiológiai talajoltó készítményéért, amely segít a talaj foszforkészletének feltárásában. Az innovációt méltatva Gyuricza Csaba kiemelte, hogy egy igen jelentős témakört mutat be a pályázat, hiszen a tápanyag-utánpótlásban a nitrogén mellett a foszfor a legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnehezebben feltáródó tápelem. Az Agrova innovációja a talajban lévő, a növények számára közvetlenül felvehetetlen foszfor felvételét segíti, ezzel növelve a növénytermesztés hatékonyságát, jövedelmezőségét. Ráadásul a készítmény a foszforfelvétel növelése mellett a növénykondíciót is erősíti. „Ez egy olyan innováció, amit a növénytermesztők hatékonyan és eredményesen tudnak majd használni” – gratulált a fejlesztéshez Gyuricza Csaba.

Állattenyésztési pályázatok

Egyszerre volt könnyű és nehéz helyzetben a zsűri az állattenyésztési pályázatok elbírálásánál, mondta Wagenhoffer Zsombor, a bíráló bizottság elnöke. Könnyű volt dönteni az élmezőnyről, de közülük kiválasztani a legjobbakat már nem volt egyszerű. „Egyik jobb volt, mint a másik” – fogalmazott, utalva rá, hogy az utóbbi években egyre színvonalasabb pályázatokat kapnak. A cégek egyre jobban figyelnek a formai, tartalmi követelmények betartására, de a szakember azt is elárulta, hogy a zsűri értékeli a pályamunkákban megjelenő együttműködéseket, a gazdasági hasznosságot és a tudományos háttérmunkát, ha azt alaposan bemutatja a pályázó. Mint mondta, az sem titok, hogy az egyik fő szempontjuk az értékelésnél, hogy a termék Magyarországon készüljön vagy legalábbis „magyar kútfőből” származzon, illetve, hogy a cég tulajdonosi háttere magyar legyen. Természetesen értékelik és elismerik a jó külföldi termékeket, de egy magyar résztvevővel szemben őket hátrébb sorolják.

Wagenhoffer Zsombor tájékoztatása szerint három kategóriában osztottak ki első, második és harmadik helyezést, az agrárinformatika, tartástechnológia, technika kategóriában két harmadik helyezést adtak ki.

A nagydíjas állattenyésztési pályázat, az „Út a jövőbe”, az A2A2 genotípusú szarvasmarha-embrióktól az A2-es tejből készült laktózmentes tejtermékekig című munka lett, a termékcsalád komoly együttműködés eredményeként született meg. Részt vett benne a ZILDA Tejüzem, a Macrom Kft., az Embrió Kft. és az MTKI Kft. Az elnök, méltatva a munka jelentőségét elmondta, hogy bár sokat fejlődött Magyarországon a tejtermék-előállítás az elmúlt időszakban, ez az innováció mindenképpen egyedülállónak tekinthető.

(A termékdíjpályázatok nyertesei itt olvashatók.)