Testnyílásainkat, bőrfelszínünket és bélrendszerünket apró élőlények népesítik be, melyeket összefoglaló néven mikrobiótaként emlegetünk. Ennek a közösségnek a tagjai nagyon fontos feladatokat látnak el és elsősorban jószándékúan együttműködők. Mivel a test az otthonuk, nekik is érdekük származik abból, hogy minél tovább éljen a lakhelyük. Ezek közül az egyik legnagyobb emberhez köthető mikrobiális élőhely a bőr.

Az élőhelyért cserébe védelmet nyújtanak

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy bőrünket baktériumtenger borítja, és nem igazán tehetünk ez ellen semmit. Vagyis helyesebb úgy fogalmazni, hogy ha egészségesek és védettek szeretnénk maradni, nem igazán érdemes fellázadni apró segítőink ellen. Testfelületünkön normál esetben biztonságot nyújtó baktériumflóra tenyészik mindaddig, amíg erős fertőtlenítőszerekkel el nem pusztítjuk őket védtelenné téve a bőrt. Valójában érdekünkben áll pátyolgatni ártalmatlan baktériumainkat, mert ők a legjobb védelmezőink a patogének ellen.
Nézzük most a kezeinket, illetve azt a hallatlanul izgalmas kísérletet, melynek keretében a Colorado Egyetem kutatói megvizsgálták a legkülönfélébb hatásoknak kitett, legdinamikusabban változó terület, vagyis a tenyér mikrobiomját. És hogy mi derült ki?

Különbözőek

Az összes vizsgált kézen 4742 egyedi filotípust azonosítottak és csak öt olyan baktérium volt, amely több kézen is előfordult. A tenyéren az alkarhoz és könyökbőrhöz képest nagyjából háromszoros diverzitás mutatkozott. A bőr baktériumközösségei átlagosan változatosabbnak tűnnek, mint a torokban, gyomorban és székletben található közösségek.

És ami igazán érdekes, egy ember két kezén levő mikrobióta csupán 17%-ban volt megegyező. Az is kiderült, hogy a nők és a férfiak kezén jelentősen eltérő baktériumközösségek élnek, illetve hogy a nők kezén levő élővilág fajgazdagabb, mint a férfiaké. A kutatók azt feltételezik, hogy ezek a megállapítások összefüggenek a pH érték különbségeivel, mivel a férfiak bőre kissé savasabb és a mikrobiális diverzitás savasabb környezetben rendszerint alacsonyabb. De a lehetséges okok között szerepel továbbá a faggyú- és a verejtéktermelés különbségei, valamint a hormonális eltérések, a bőr vastagsága, a használt kozmetikumok milyensége és mennyisége is.

A tenyér mikrobiomjának felmérése tehát elképesztő eredményekkel zárult. Bebizonyította, hogy a baktériumközösségeket illetően jelentős különbségek vannak a nemek között, sőt még egy egyén két keze között is. És vajon milyen eredménnyel zárulna egy olyan kutatás, amely nemcsak egy homogén összetételű csoportot, hanem különféle foglalkozású és korú egyéneket vizsgál?