0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

A barna propolisztinktúra a jó?

Rövid válasz: nem! Miért? Ezt fejtjük ki részletesebben. Kiváló cikket írt az előző lapszámban KOVÁCS DÁVID méhésztársunk a propoliszról – csupán kevés kérdésben, de érdemesnek találom pontosítani megállapításait.

Szerző: Dr. Körmendy-Rácz János

Kovács Dávid korábban megjelent cikkét ide kattintva olvashatja el.

Egyrészt a propolisztinktúra lehet sötét színű azért, mert régi, eloxidálódott, atkaellenes szerekkel telített propoliszból készült. Ugyanakkor a jó propoliszból is lehet sötét színűt készíteni, ha a propoliszhoz képest kevés oldószert alkalmazunk. Ugyanis ekkor többségében a könnyen és gyorsan oldódó kávésav-származékok kerülnek az oldatba.

Tehát: minél sötétebb, annál kevésbé lesz teljes hatóanyagspektrummal rendelkező az oldat. Ettől rossz a propolisz? Nem!

A sötét molekulák is hatásosak, sok betegségnél elegendőek. De az alacsony molekulatömegű, nehezen oldódó molekulák még további betegségekre is alkalmazhatók.

A régi, elfeketedett propolisz oldásával nem foglalkozunk, a többit nézzük részleteiben!

A propolisztinktúra színét többféle tényező befolyásolja, első számú és legfontosabb az oldószer, jelen esetben az alkohol. A színt az határozza meg, hogy az adott oldószer és töménység mellett kioldott molekuláknak milyen a mennyisége és a színe. Az európai propolisz esetében jelentős, az emberi szemmel is látható fénytartományban a sötét, nagy molekulasúlyú kávésav-származékok a legjelentősebbek. A kávésav színe kávébarna, könnyen oldódik az alkoholban, ezért az elsők között kerül bele az oldatba, amelyet elkezd telíteni. Erre a telítődésre mondok egy mézes példát: ha egy kanál mézet szeretnénk egy pohár vízben feloldani, akkor tapasztaljuk, hogy ez hosszabb folyamat. Ha ugyanezt a kanál mézet 1 literben, esetleg meleg vízben szeretnénk feloldani, akkor nagyon hamar fel fog oldódni.

Ugyanezt figyelhetjük meg a cukorszirupnál is. Ha sok propoliszt teszünk az oldószerbe, akkor hamar telítődik, és a nehezebben oldódó molekulák nem kerülnek bele az oldatba. Ekkor barna az oldat, de nincs minden biológiailag aktív molekula az oldatban.

A propoliszban a kávésavon és származékain kívül más jelentős molekulák is vannak, mint például az apigenin. Ezeknek az anyagoknak a molekulaszerkezete olyan, hogy színük az UV-tartományba esik, tehát emberi szemmel nem látható. (Érdekes egyetlen mondat erejéig kitérni arra az apróságra, hogy a méhek látják ezeket a színeket!) E molekulák színe tehát az UV-tartományba esik, abszorpciós görbéi Gauss-jellegűek, aminek az a következménye, hogy halványan megjelenhet a sárgára emlékeztető szín. Ez a sárga nem a propolisz rossz minőségének a következménye, hanem ellenkezőleg, a kioldott, alacsony molekulasúlyú anyagok jelenlétét jelezheti. Azon molekulák kioldása, amelyek nehezen oldódnak telítettebb oldószerben, úgy valósítható meg a legkönnyebben, ha új, friss, telítetlen oldószerrel oldjuk a maradékot ismételten.

Forrás: Méhészet