Szerző: Dr. Körmendy-Rácz János
Kovács Dávid korábban megjelent cikkét ide kattintva olvashatja el.
Egyrészt a propolisztinktúra lehet sötét színű azért, mert régi, eloxidálódott, atkaellenes szerekkel telített propoliszból készült. Ugyanakkor a jó propoliszból is lehet sötét színűt készíteni, ha a propoliszhoz képest kevés oldószert alkalmazunk. Ugyanis ekkor többségében a könnyen és gyorsan oldódó kávésav-származékok kerülnek az oldatba.
A sötét molekulák is hatásosak, sok betegségnél elegendőek. De az alacsony molekulatömegű, nehezen oldódó molekulák még további betegségekre is alkalmazhatók.
A régi, elfeketedett propolisz oldásával nem foglalkozunk, a többit nézzük részleteiben!
A propolisztinktúra színét többféle tényező befolyásolja, első számú és legfontosabb az oldószer, jelen esetben az alkohol. A színt az határozza meg, hogy az adott oldószer és töménység mellett kioldott molekuláknak milyen a mennyisége és a színe. Az európai propolisz esetében jelentős, az emberi szemmel is látható fénytartományban a sötét, nagy molekulasúlyú kávésav-származékok a legjelentősebbek. A kávésav színe kávébarna, könnyen oldódik az alkoholban, ezért az elsők között kerül bele az oldatba, amelyet elkezd telíteni. Erre a telítődésre mondok egy mézes példát: ha egy kanál mézet szeretnénk egy pohár vízben feloldani, akkor tapasztaljuk, hogy ez hosszabb folyamat. Ha ugyanezt a kanál mézet 1 literben, esetleg meleg vízben szeretnénk feloldani, akkor nagyon hamar fel fog oldódni.
A propoliszban a kávésavon és származékain kívül más jelentős molekulák is vannak, mint például az apigenin. Ezeknek az anyagoknak a molekulaszerkezete olyan, hogy színük az UV-tartományba esik, tehát emberi szemmel nem látható. (Érdekes egyetlen mondat erejéig kitérni arra az apróságra, hogy a méhek látják ezeket a színeket!) E molekulák színe tehát az UV-tartományba esik, abszorpciós görbéi Gauss-jellegűek, aminek az a következménye, hogy halványan megjelenhet a sárgára emlékeztető szín. Ez a sárga nem a propolisz rossz minőségének a következménye, hanem ellenkezőleg, a kioldott, alacsony molekulasúlyú anyagok jelenlétét jelezheti. Azon molekulák kioldása, amelyek nehezen oldódnak telítettebb oldószerben, úgy valósítható meg a legkönnyebben, ha új, friss, telítetlen oldószerrel oldjuk a maradékot ismételten.