A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg az egyesület a Fülemülék éjszakája programsorozatot, a rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik –  tájékoztatta az MTI-t a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara, a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú fülemüle, amely nemcsak kilométernyi távolságra hallatszó hangja és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek.

A közleményben kitértek arra is, hogy a fülemüle hangja a művészeket is megihlette: például Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, Oscar Wilde A csalogány és a rózsa című novellájának csalogány főhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.

A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező tizenkét tavaszon megismételték – idézték fel a közleményben.

Ez is érdekelheti:

Valóban megmentésre szorulnának az árvának látszó madárfiókák?

Technológia a méhcsalád életének szakaszai alapján – Tavasz II.