Az eddigi eredmények bemutatására szerveztek tájékoztatót az Agrárminisztérium Kupolatermében.
Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, megalapozott szakpolitika kidolgozásához hosszú távú együttműködés szükséges a tudomány szereplőivel és a szakmai szervezetekkel. Ezt bizonyítja az az 5 éves kutatási program, melyet az Agrárminisztérium indított a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet közreműködésével.
„A hazai növénytermesztési viszonyokat tápanyag-gazdálkodási oldalról meghatározó Nitrát rendelet maximálisan kijuttatható hatóanyagokat tartalmazó része több, mint 15 évvel ezelőtt került kidolgozásra.
– hangsúlyozta Felkai Beáta Olga, az AM élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkára. A szakember hozzátette, fontos, hogy egy-egy rendelet előkészítése legyen tudományosan megalapozott.
A rendeletben rögzített értékek nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel, termelői észrevételek alapján a jó mezőgazdasági adottságú nitrátérzékeny területeken számos esetben már az engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb mennyiségű a növények nitrogén felvétele, így a jelenlegi értékek betartása mellett nem lehet a növények genetikai potenciálját kihasználni.
A jogszabály módosításhoz tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük. Az Agrárminisztérium ezért több évvel ezelőtt kutatási programot indított, melynek keretében az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet vizsgálta a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag értékek növelésének lehetőségét. A kísérletek befejeződtek, eredményei felhasználhatók a Nitrát rendelet felülvizsgálatához.
