A hajdúnánási szarvasmarhatartó az 1600-as évekig tudja visszavezetni családfáját saját településéhez, és a közvetlen elődökről csak annyit, hogy a téeszszervezéskor mindkét szülejének 40-40 hold földje volt. Ezt szerezte vissza a rendszerváltás után a kárpótlásban, de nem állt meg a régi juss mellett, hanem amikor lehetett vett, vásárolt földeket. A minőséget nem nagyon nézte, ilyen értelemben nem is volt mit kutakodni, hanem azt határozta el, hogy majd ő rendbe teszi a parcellákat a gazdálkodás során. Ez össze is jött, ma is úgy tartja, hogy

Az pedig csak részben meglepetés, hogy az édesapja bányász volt, mert nem akart belépni a téeszbe, hanem inkább lemondott a saját földjéről. Ezt a kitérőt később a fia, idős Nyakas András korrigálta, mert ő pedig ízig-vérig gazdálkodó. Sőt, ő szeretett a téeszben is dolgozni, majd magánzóként is elégedett volt, s most három évtizede, hogy családi vállalkozásban ér el országos hírű sikereket.

Aztán egyszer csak nyakán maradt 80 üsző, s nem volt mit tenni, építettek vagy inkább csak összeszegeltek nekik egy istállót. Majd ahogy a megtermelt nyereséget, vagy akkor még inkább a bevételt visszaforgatták, és ahogyan jöttek a különböző pályázatok, bővítették a szarvasmarha-tartásukat. Nem úgy lettek tulajdonosok, nem úgy váltak családi vállalkozóvá, hogy valahonnan valamit privatizáltak, hanem maguk indultak szinte a nulláról. Később aztán előfordult olyan, hogy valakik privatizáltak ezt-azt, majd tönkrementek vagy nem akarták folytatni, olyankor az adott telepet ők megvásárolták.

Ok-okozati összefüggések

A Nyakas Farm meghatározóan tejtermeléssel foglalkozik. Néhány adat rögtön elárulja, hogy nem kicsiben játszanak, afféle nagypályások ezen a téren. Vállalkozásaik éves árbevétele hosszú ideje 5 milliárd forint körül alakul, és 120 alkalmazottat foglalkoztatnak.

Mielőtt a szakma rejtelmeibe beavatna a házigazda, egy kicsit körbenéztünk a telepen. Rend, rend, rend, mindenütt feltűnő tisztaság, és a figyelem jól észrevehető nyomai. Ez itt általános, ez itt a megszokott, s nem csak olyankor kezdenek el felseperni, összepakolni, ha valaki fontos ember érkezik, mert náluk erre nincs szükség. Bárkit szívesen fogadnak akár azonnal is, s bemutatnak mindent, mert náluk a nap 24 órájában ugyanaz a rend és fegyelem tapasztalható.

Most 1610 tehénnel termelnek tejet. Ez a szám kicsit meglepő lehet annak, aki korábban járt már itt, mert előzőleg 2200 fejőstehénről is szólt a fáma, de a változtatásnak oka van. Mindjárt az elején szögezzük le, hogy a létszámcsökkentéssel a kifejt tej mennyisége nem változott, pedig újabban 400 tehénnel kevesebbet fejnek. Ugyanis átálltak a korábbi kétszeri fejésről a naponkénti háromszori fejésre, aminek hatására az egy tehénre jutó napi tejtermelés látványosan javult.

Azaz a technológiában történt változtatás, tehát a naponkénti háromszori fejés vezetett oda, hogy a fejési átlag 20 százalékkal növekedett. Ez a termelés genetikailag korábban is benne volt az állományban, de a kétszeri fejés miatt csak egy mérsékel­tebb hozamot tudtak elérni.

Ok-okozati összefüggés van a kevesebb állat és a többszöri fejés között. A kevesebb állatnak elegendő, ha kevesebb takarmányt adnak, na nem egyénenként, hanem összességében. A 2000 fejőstehén helyett tartott 1600 tehén esetében kevesebb jószágot kell felnevelni és takarmányozni, azaz így 400 állat esetében nem kell foglalkozni az életfenntartó takarmányhányaddal. Korábban két fejőházban fejték a teheneket, akkor összesen 10 ember dolgozott a jószágok körül, ám mostanra, a napi háromszori fejés miatt 16 embert kell fejőgulyásként alkalmazni.

Igaz, ez utóbbit 400 tehénnel kevesebbel állítják elő. A különbség oka, hogy az állomány egy része éppen az apasztási idejét tölti. Az átszervezéssel nagyarányú selejtezésbe is belefogtak, mert amelyik tehén 25 liternél kevesebb tejet adott naponta, annak nem volt kegyelem. Ugyanis a 25 liter tej egyenértékű azzal a takar­mánnyal, amit egy-egy állat naponta megeszik, így ők tovább nem növelik a költséget, sőt, ha utánaszámolunk, két-három hónap takarmányozási időt megtakarítanak, mert már nem is etetik. Más a helyzet akkor, ha a tehén vemhes vagy éppen az új vemhességi ciklusa indul, mert akkor van esély rá, hogy újra gazdaságos legyen a tejtermelés színvonala.

A gondos gazda nem helyettesíthető

A 2023-as év statisztikája szerint a Nyakas Farm a tejtermelésben idehaza az élvonalba tartozik.

Ehhez azért hozzátartozik, hogy voltak olyan tehenek, amelyeket 260 nap után lezártak statisztikailag, de az eredményüket a 305 napos laktációba beleszámították. A fejős teheneket 2,4 cikluson keresztül tartják termelésben, ami megfelel az országos átlagnak. A legjobb tehenek napi 60 litert is képesek adni, ez elsősorban a genetikának, a tartási körülményeknek és mindenekelőtt a fantasztikus színvonalú takarmányozásnak köszönhető. A genetikában Szőnyi Viktor párosítási tervei szerint dolgoznak, úgy, hogy ebben a döntésben már részt vesz ifjú Nyakas András tulajdonos is. A genetikus szakembernek a szakmában elismert híre van, s aki dolgozott már vele, az tudja, hogy ért hozzá, és nemcsak beszél róla, hanem foglalkozik is a tehenekkel.

Az állattartó telepeken általában az egyik sarkalatos pontot az állategészségügy szokta jelenteni.

Ahhoz, hogy a tehenek nagy teljesítményt nyújtsanak, figyelni kell az ivarzásukat, az egészségügyi státuszukat, a mozgásukat, a viselkedésüket. Itt is érvényes áttételesen, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Gondoljunk bele, ha valamiféle figyelmetlenség miatt egy tehén például nem termékenyül, az nemcsak a tejtermelésben kiesés, a két hónapig tartó felesleges takarmányozás is irtózatos költség, ez veszteségbe viheti az egész tejtermelést. A betegséget is a lehető leghamarabb kell felfedezni, erre ott vannak és jó szolgálatot tesznek a fejőházi műszerek, de Nyakas András szerint a gazda szeme még így sem helyet­tesíthető.

Nyolszáz hektárt öntöznek

Ugyanakkor, ha szóba kerül a növénytermesztés, akkor jól tesszük, ha árgus szemekkel figyelünk minden kijelentésére. Ebben is profi, sőt oda tud figyelni arra, hogy ne a mennyiséget hajhássza, hanem lássa a minőséget, az emészthetőséget, az adott takarmány összes pozitív tulajdonságát. Jelenleg 1800 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel, amiből – lehet megkapaszkodni – 800 hektáron tudnak öntözni. A sok-sok előnyös tulajdonság közül is kiemelkedik, hogy az öntözés mekkora biztonságot jelent egy állattartó telepen. A vetésszerkezetük ugyanakkor jelzi, hogy tejelőtehenészettel foglalkoznak, tehát takarmányt termesztenek. Lucernából 300 hektárt takarítanak be szenázsnak. Tritikáléból, rozsból és fűből egyaránt 200-200 hektáron telepítettek, a termésátlag a rozsnál 13, a tritikálénál 15, a fűnél pedig 20 tonna lett. Ezt a menüsort áprilisban kezdik betakarítani, 18-20 százalék fehérjetartalom mellett. Ha sikerül jó időben elkapni a betakarítás kezdetét, akkor kiváló lehet ezeknek a takarmányoknak az emészthetősége, a tejtermelésre gyakorolt hatása. Mindhárom növényre igaz, hogy utána másodvetésként a silókukorica következik, tehetik, hisz öntözhető a terület. Öntözés nélkül nem szabad, túl nagy rizikót jelent bármivel foglalkozni másodvetésként, ezt az egyre inkább szélsőséges időjárás annak is a fejébe veri, aki ilyenre nem szokott odafigyelni.

A kimutatások szerint januárban, februárban és márciusban havonta csupán 10-12 milliméter csapadékot kaptak, a sokéves átlag ilyenkor 40-45 milliméter szokott lenni. A csapadékhiány hatására, mert az öntözéssel kivártak, a rozs csupán 10 tonnát adott hektáronként. Aztán nagy ütemben elkezdtek öntözni, főként a tritikálét, ami ismét bizonyító erejű lett, mert nemcsak a mennyiség növekedett meg, hanem a betakarított takarmány minősége is javult.

Magára a betakarításra legalább akkora figyelmet fordítanak, mint a növénytermesztés többi részére. Ebbe benne van az is, hogy csakis szársértő kaszát használnak, hogy a növényzet levágva gyorsabban száradjon. A tömegtakarmány betakarításának időszaka előzetes tervezést és végig fokozott figyelmet követel meg magának. Ha hideg az idő, terítik a rendeket, bár az utóbbi időszakban ez egyre ritkább. Lényeges dolog, hogy a tervet aszerint készítik el és aszerint hajtják végre, hogy a fo­lyamatban ne legyen megszakítás. Kezdik a rozzsal, aztán következik a tritikálé és a fű, bár ez utóbbi kettőt idén a lucerna megelőzte. Ősszel a silókukorica betakarításánál arra mennek rá, hogy a növényzet ne érjen túl, ne száradjon meg. Tapasztalatból állítják, hogy a megváltozott klímán ezt még öntözéssel sem lehet tökéletesen programozni. Ha jön egy légköri aszály, az képes a teljes kukoricaállományt két-három nap alatt csörgő szárazra érlelni.

A fajlagos hozamok 20-25 százalékkal nagyobbak, de ehhez megjegyzést fűz a házigazda. Ők ugyanis istállótrágyáznak, aminek a kedvező hatása mindent felülmúló, és ezen a területen tudnak 25 százalékos terméstöbbletet elérni. Ha valahol nem istállótrágyáznak, de öntöznek, ott a terméstöbblet meghaladja az 50 százalékot.

Fejlesztési tervek

A gazdaság szemre is szép, látványos eredményei önmagukért beszélnek. Mégis adódik a kérdés, hogyan tovább a Nyakas Farmon?

A tervek már elkészültek, egy 5-6 milli­árdos fejlesztésbe kezdenek hamarosan. A mostani 15 éves fejőház helyére újat építenek, ami körforgó rendszerű lesz, egyszerre 60 álláson tudják a teheneket fejni. Ez lehetővé teszi, hogy háromszori fejéssel akár 2000 tehenet is meg tudjanak fejni, mert teljesen automatizálják, oda robottechnikát terveznek megvalósítani. Tervezik továbbá, hogy a létszámot 800 fejőstehénnel bővítik, és így a min­denkori fejőslétszám biztosan eléri a 2 ezret.

Nehéz a kihordása, de megtérül a jobb talajszerkezetben és abban, hogy könnyebb így szántani, és a szerves trágyában lévő nitrogén helyettesíteni tudja az ásványi nitrogénműtrágyát. Amikor a földek hozzájuk kerültek, még eléggé gyengécskék voltak, de most a talajvizsgálatok azt bizonyítják, hogy az istállótrágya megtette a kedvező hatását. Igaz, hogy az egész folyamat megszervezése, lebonyolítása nagy odafigyelést és kemény munkát követel meg a gazdától, de a végeredmény szerint megéri.

A legújabb fejlesztéseknél az almozás helyett a hígtrágyás megoldás felé fognak irányt változtatni, már amennyiben ennek nem lesz külső akadálya. A környezetükben található Natura 2000-es területet, annak minden kötelmével és tilalmával nem lehet öntözni, nem lehet trágyázni, azt pedig végképp nehéz megérteni, hogy egy lebetonozott terület hogyan kaphatott naturás besorolást. A hígtrágyatelepet így az istállókhoz képest 3 kilométeres távolságra kell elkészíteni, odavezetni, s előzőleg régészekkel az egész területet megkutatni.

Egyedi utakon

A tej értékesítésében is egyedi utat követ a Nyakas Farm.

A tej árának kialakításánál az uniós mintát vesszük alapul, de azt nem érti a gazda, hogy mi miért csak a 94-96 százalékát kapjuk meg, és nem a teljes összeget. Hajdúnánásról naponta 2-3 kamion indul Gyulafehérvárra, ha egyik nap kettő megy, akkor a következő napon már három indul útnak. Így vagy 49 000, vagy 73 000 liter tejet szállítanak naponként. A tejet a termelő telephelyén veszik át, ott fizetik ki 10 naponként, a román vevővel teljesen korrekt a kapcsolat.

A covid idején akadt egy kis zökkenő, de akkor az agrárkamara és a Magosz vezetése a sarkára állt, a belügyminiszter és az agrárminiszter azonnal lépett, hogy amit a józan paraszti ész logikusnak tart, azt kelljen a szállítás során megtartaniuk.

Generációváltás – nehézségek nélkül

A precíziós állattartás magától értetődő módon szerepel Nyakas András gondolatai között.

Azokban az istállókban, amiket 30 évvel ezelőtt építettek, még nyugodtan lehetne termelni tejet, de a munkavégzés körülményei már nem felelnek meg a mostani követelményeknek. Most tehát fejlesztenek, és mindent úgy valósítanak meg, hogy az a precizitást magába foglalja. A két fiú, András és Tamás körbenézett Európában, hogy honnan mit lehet eltanulni, mit lehet hazahozni, mit lehet itthon hasznosítani. Indulás előtt leültek kicsit beszélgetni. Az apa elmondta, hogy ő már nem menne erre az útra, már túl van a 70. évén, a jövő már nem az ő kompetenciája. Így áttételesen felvetődött a generáció ügye a Nyakas Farmnál.

Amikor az itthon maradását megpróbálta a két fiúval elfogadtatni, azok megnyugtatásul tudomásul vették. Ám nekik is volt véleményük, ami szemmel láthatóan mélyen megérintette Nyakas Andrást, és valami földöntúli boldogság vett erőt rajta.

Úgyhogy a generációváltásról, annak nehézségéről őt ne kérdezzem, mert ebben a témában nem tud semmilyen nehézséget felemlegetni.

Akiről kevés szó esik

Utolsó kérdésként hagyományosan aziránt szoktam érdeklődni, hogy vajon megfeledkeztem-e valamilyen témáról. Általában nemleges a válasz, most Nyakas András kért tőlem valamit. A Nyakas Farm kapcsán mindig a szakmáról, s abban a három (az apa magát is idesorolja) fiú szerepéről beszélnek, nyilatkoznak. Jószerével sohasem említik meg azt, aki az egésznek a hátterében áll, aki a családot összefogja, aki a háttérben irányít, szervez, gyereket nevel, az uno­kákkal foglalkozik, amellett a háztartást is vezeti. Igen, a feleségéről van szó, s ezt tapasztalatból állíthatjuk, hogy minden közjóval kapcsolatos eseményen az asszony sziklaszilárd támaszként áll András mellett.

Szent György-nap, azaz április 24-e! Nevezetes dátum, a pásztorok hagyományosan ekkor hajtják ki az állatok. Valaha ez valóságos népünnepély és vásár volt, napjainkra inkább csak a világörökség révén tovább élő emlék, amihez az intenzív állattenyésztésnek már csak minimális köze lehet. Ennek ellenére odafigyel az eseményre az agrártársadalom, mert az állatokat a téli szálláshelyeikről ilyenkor szokták kihajtani, és ami az ünnep fényét még tovább ragyogtatja, hogy a parasztembernél ez az időpont a tavasz érkezésének megünneplését is magában hordozza. Az állattenyésztés ugyanakkor óriási módon megváltozott az elmúlt időszakban, az intenzív tartás vált általánossá, még akkor is, ha néhány helyen foglalatoskodnak a jószágok hagyományos tartásával. Mi most egy olyan valódi állattenyésztőt kerestünk fel, aki saját példáján bizonyítja, hogy aki nyitott szemmel jár és odafigyel a változásokra, hazánk egyik meghatározó tejtermelője lehet. Mellesleg az elmúlt év óta Hajdúnánás díszpolgára, s erre ugyanolyan büszke, mint az Ország Gazdásza címre. Emellett megkapta azt az elismerést, amire egyébként minden valamirevaló gazda vágyik: elnyerte a Legszebb Gazdaság kitüntető címet. Minden elismerés joggal került hozzá, személy szerint Nyakas Andráshoz, a hajdúnánási Nyakas Farm tejtermelő tehenészet alapító tulajdonosához.

Ez is érdekelheti:

Günzer Tamás: egy illatmániás borász

Egy nyelvet beszélnek