Hollandia célul tűzte ki, hogy a kertészeti termesztőközegek környezetre gyakorolt negatív hatásait 2050-re teljes mértékben megszünteti. Ennek okán a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) a kertészeti szektorban alkalmazott földkeverékek környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta, és elemezte a bennük lévő megújuló nyersanyagok arányát.

Ahhoz pedig, hogy 2030-ra már 50% legyen, tovább kell növelni a megújuló nyersanyagok felhasználását.

A WUR listát készített az Európában 2023 és 2050 között már elérhető és potenciálisan elérhető professzionális kertészeti földkeverékekben alkalmazható megújuló nyersanyagokról. Minden lehetséges nyersanyag esetében megvizsgálta annak rendelkezésre állását, alkalmazásának előnyeit és hátrányait.

Ezeken kívül azonban vannak még olyan anyagok, amelyek a jövőben fontos szerepet kaphatnak a kertészeti földkeverékekben. Nevezetesen az akrotelm (a mocsár 10-15 cm vastag, tőzegmohákat, fűféléket, aljnövényzetet tartalmazó, 20 év alatt, vagyis viszonylag gyorsan megújuló felső rétege), a bioszén, valamint a mezőgazdaságban keletkezett rostos anyagok és félkész termékek.