Jó irányba indult el az európai uniós Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, de kérdés, mi valósul majd meg belőle ténylegesen
A Kecskeméti konferencia első kerekasztal-beszélgetésén a szakemberek kiemelték, hogy mindenképpen szükség van az adminisztrációs terhek csökkentésére, az egyes feltételek és előírások újragondolására, de azt is megvitatták, mi várható az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az agroökológiai programban (AÖP), illetve arról, alakulhatnak a zöld vidékfejlesztési pályázatok 2025-től.
A 2023-as év elején példátlan gazdatüntetési hullám zajlott le Európában, amelyre válaszul az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének több korábbi rendelkezését is enyhítette, vagy visszavonta. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy az uniós szabályozásban addig lehet elmenni, ameddig az intézmények kompromisszumkészsége engedte. A szakpolitikus szerint minden egyes – legyen bár kötelező, vagy önkéntes – feltétel, amelyet a gazdákkal be akarnak tartatni, az megnöveli az adminisztrációt.
Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője szerint, a KAP stratégiai tervének reformcsomagjából az irányokat már látják, és bár azok jók, mégis, többet kellene tenni ahhoz, hogy rövidtávon is érzékelhető legyen az egyszerűsítés a gazdák számára. A főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy ami gazdálkodói részről egyszerűsítés, az végrehajtói oldalról nem feltétlenül az. A szakember szerint ez egy hosszú folyamat lesz, és ennek függvényében a következő év várhatóan ismét egy újabb útkeresés lesz.
Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban óriási fejlődésen ment és megy keresztül a mezőgazdaság, és sorra jelennek meg azok a technológiák, amelyek a zöld átállást támogatják. A szabályozási környezet és az adminisztráció bonyolultabbá válása miatt azonban ma egy átlagos mezőgazdasági termelő már felsorolni sem tudja, mi mindennek kéne megfelelnie, nemhogy megvalósítani. A szakember ugyanakkor reméli, hogy a mostani intézkedéscsomag nem fogja megállítani a zöld átállást, mert van benne technológiai fejlődési lehetőség. Ennek az egyik nagyon látványos jele, hogy olyan nagy cégek is elkezdtek ebben az irányban fejleszteni, akikről ezt 5-10 éve még senki se gondolta volna. És itt most nemcsak az inputanyaggyártókra kell gondolni, hanem szerinte a mezőgépgyártókra is.
Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője szerint a digitalizáció mindig jól hangzik, de úgy nem lehet egyik pillanatról a másikra fejleszteni és előrelépni, hogy nincsenek meg a szükséges alapok. A szakember szerint először inkább a talajra kellene fókuszálni, mielőtt nagyobb technológiai fejlesztésekben gondolkodnának az emberek.
Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) tanácsadója szerint foglalkozni kell a KAP-on kívüli uniós közvetlen alapokkal. A tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy a magyarok részvétele nagyon alacsony ezeknél a közvetlen uniós alapoknál, jellemzően azért, mert elsőre senki nem szokott nyerni. A mezőgazdaság szereplői nem is nagyon foglalkoznak vele, inkább egyetemek és kutatóintézetek vágnak bele. Ez azonban hiba, számos lehetőség rejlik a KKV szektor számára is, hogy uniós szintű összefogásban közösen találjanak megoldásokat a problémákra.
