A holstein-fríz mellett a másik legnépszerűbb fajta a jersey, amelynek koncentráltabb, vagyis kedvezőbb beltartalmi mutatókkal rendelkező teje sokkal kedveltebb az élelmiszergyártók körében, mint egyéb társainak tejei. A fajta kedvező alvadási paramétereivel rendelkező tejét az ipar előszeretettel használja sajt- és joghurtgyártásra.

A tejelő szarvasmarhák sorában említést kell tennünk a zeburól, amelyet púpos tuloknak is neveznek. Érdekessége, hogy ezt a háziállatot főként a trópusokon tenyésztik, mert jól tolerálja a magas hőmérsékletet. Nem sokan tudják azt sem, hogy a púpos és a púp nélküli szarvasmarhák elődje az őstulok.
Hőtoleranciája, valamint a betegségekkel szembeni szívóssága miatt a kutatók előszeretettel keresztezik más fajtákkal, tovább örökítve a fajta pozitív tulajdonságait.
A tudomány szolgálatában
A különböző keresztezési eljárásokban az amerikai kontinens élen jár, számos világhírű szarvasmarhafajta származik hasonló keresztezésekből, amelyek ma már bejegyzett, külön fajtának számítanak. A tudomány azonban nem csak a fajták keresztezésénél hozhat pozitív eredményeket.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói például az egyes fajok (pl. kecske) zsírsavösszetételét szeretnék élettani szempontból előnyösebbé tenni azáltal, hogy bizonyos takarmány-kiegészítőket adnak az állatok eledeléhez. Ilyenek lehetnek például az algafélék (édesvízi vagy tengeri is lehet), a különböző olajos növények vagy azok melléktermékei. A végeredmény egy zsírsavösszetételében módosított tej.
A MATE Budai Campusán található elektronikus orr segítségével arra az eredményre jutottak, hogy nincs különbség az algával dúsított tej íze és egy natúr, dúsítatlan tej íze között.

Ez is érdekelheti: