Szívogató rovar lévén a füge nedveivel táplálkozik, majd ürülék gyanánt a levéltetvektől már ismert mézharmatot választ ki, amit megfigyeléseim alapján szeretnek a hangyák, ezért képesek a füge-levélbolha lárvákkal is szimbiózist kialakítani. Öt lárva stádiumon keresztül fejlődnek bábozódás nélkül fejlődnek kifejlett rovarrá nagyjából május végére. Az öt lárva stádium egyikében sem repülésre és a szaporodásra, így az esetleges védekezés sikerességének kulcsa, hogy még a teljes kifejlődés előtt megkezdjük a fertőzött fügebokrok kezelését.
A kifejlett füge-levélbolhák ugyanis elhagyják a fügét, más növényekre vándorolnak – leginkább tűlevelűekre –, és ott töltik az egész nyarat, majd október körül visszatérnek a fügékre, párosodnak, és lerakják tojásaikat a csúcsrügyek rügytakarói alá, vagy az ahhoz közeli kéregrepedésekbe. Ezt követően a kifejlett egyedek elpusztulnak, a tojások pedig megfelelően enyhe tél esetén áttelelnek, és tavasszal kezdődik elölről az életciklusuk. Ezért van az, hogy a szezon nagy részében nem látjuk ezeket a kártevőket.
Ugyanakkor, ha nagyon komoly a fertőzöttség mértéke, akkor érdemes megfontolni a kémiai védekezés lehetőségét is. Itt azonban fel kell hívjam a figyelmet arra, hogy hivatalosan nincsen engedélyezett permetszer a füge kultúrák esetében, így ezt mindenki saját felelősségére döntheti el. Védekezni ellenük az egyéb levélbolhákra alkalmazható szerekkel lehet. Szerencse, hogy ez a kártevő akkor károsít, amikor még nagyon messze vagyunk a füge érésétől, így azért valamivel egyszerűbb a helyzet.
-Milyen más kártevők és kórokozók jelenhetnek meg a fügéken?
-Sajnos számíthatunk néhány éven belül a fekete fügelégy (Silba adipata) megjelenésére is, amely az éretlen, zöld füge terméseket károsítja. A fekete fügelégy fertőzések gyümölcscsökkenést okoztak Szlovéniában, de a hatás helyenként, és fügefajtánként változott (Rote et al., 2017). Tunéziában „masszív” gyümölcshullást okozott, és a fertőzöttség aránya (a fertőzött gyümölcsök %-a) egyes esetekben meghaladta a 80%-ot. A jelentések szerint minden fügefajta fogékony volt (Abbes et al., 2021).
A fekete fügelégy beszámolók szerint a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten őshonos. Elterjedése magában foglalja: Afrika: Egyiptom, Dél-Afrika (a közelmúltban jelent meg), Tunézia; Ázsia: Izrael, Szíria, Törökország; Európa: Spanyolország, Olaszország, Málta, Szlovénia (a közelmúltban jelent meg); Észak-Amerika: Egyesült Államok (Kalifornia). De szerencsére Magyarországon még nem jelent meg.
Van azonban olyan kártevője a fügének, amely polifág kártevő, azaz több tápnövényes. Ezek fő tápláléka tehát nem a füge, de szívesen kóstolgatják azt is. Ilyen kártevő a zöld vándorpoloska (Nezara viridula), az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) vagy éppen a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii). Ezen kártevők ellen nagyon nehéz a védekezés, mert az érett fügéket károsítják, így nem nagyon jöhet szóba kémiai védekezés. A poloskákat szedegethetjük kézzel, de a muslica ellen nagyjából tehetetlenek vagyunk. Ellenük nagy segítség lehet a jól megválasztott fügefajta, amelynek a serlegnyílása teljesen zárt, bőre nem túl vékony, illetve nem hajlamos a repedésre.
Az érett fügét azonban az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és a darazsak is nagyon szeretik. A megkezdett, felrepedt héjú füge pedig már vonzza a hangyákat, katicákat és még a méheket is sok esetben a magas cukortartalom miatt. Ellenük szintén a megfelelő fajta megválasztása jelenthet némi védelmet. Mint látható, régen megdőlt már az a tézis, miszerint a fügének nincsen hazánkban ismert kártevője.
-Ha a fügéknek e kártevője megjelenik, lévén egyre több fügét talál hazánkban várható az is hogy majd egyszer csak hogy a füge szempontjából hasznos fügedarázs is elterjed majd egyszer hazánkban?
-Ez egy nagyon érdekes téma, amely különösen kedves számomra. Nagyon kedvelem a fügedarazsat (Blastophaga psenes), mert nagyon jópofa rovar. Hazánkban 2008-óta jelen van Pécsett és környékén, szóval nem ismeretlen a füge beporzója hazánkban. A hobbifügések közül többen is járnak Pécsre darazsas fügékért, hogy aztán azokat a saját fügéik környezetében elengedhessék. Én ezt a jelenséget fügedarázs-turizmusnak neveztem el. Azonban a jelen interjú keretei szűkösek, hogy bővebben szóljunk a fügedarázs és a füge egyedülálló és komplex szimbiózisáról. Ha valakit ez érdekel, látogasson el a honlapomra, ahol elolvashatja az erről a témáról tartott előadásom leiratát, illetve abba beágyazva megtalálja az előadás videóját is.
Azt azonban le kell szögezni, hogy az utóbbi években a fügedarázs sem tétlenkedett. Egyre több helyen észlelik, vagy feltételezik a jelenlétét. Jómagam egészen biztosan tudom, hogy Budapesten is megjelent. Így azt gondolom, megvan rá az esély, hogy elterjedjen az ország több részén is, de ennek feltétele, hogy kellő számban legyenek az adott helyeken jelen megfelelő számban megfelelő termésbiztonságú kaprifügék (ez a típus egy porzós füge, amely nem terem ehetőt), mert a fügedarazsak csak azokban tudnak szaporodni.
