Kiss Ferenc, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy az egyik legnagyobb és legkomplexebb tenyésztésszervezési feladatokat ellátó egyesület az övék. Az elmúlt évek eredményei bizonyítják, hogy letették névjegyüket a világ holstein-tenyésztésében. Ez nemcsak a tenyészállat-kereskedelem alakulásában, hanem a stratégiai élelmiszer-alapanyagot jelentő tejtermelésben is megmutatkozik.

– mondta büszkén az elnök. – A klasszikus törzskönyvezési elveket megtartva ugyan, de folyamatosan megújulva, az innovációkra nyitottan kell felvennünk a versenyt, és a lehető legjobb szolgáltatásokat kell nyújtanunk azért, hogy egyre javítsuk a gazdálkodók hatékonyságát, eredményességét – emelte ki az elnök.

A tenyésztésszervezési feladatok ellátásában, az új, modern technikák – a hazai tenyésztők számára is – elérhetővé és megfizethetővé tételében a nemzeti forrásból nyújtott támogatás meghatározó jelentőségű. Ez létkérdés – hangsúlyozta, hogy ezeket a forrásokat nem adományként fogadják a tenyésztők, hiszen az általuk előállított magas minőségű tenyészállatok, a kiváló minőségű tej egész szektorok életképességét biztosítja, a kereskedelmi folyamatokon keresztül pedig a nemzetgazdaság számára komoly járulékbevételi forrást jelent. Kiss Ferenc bízik benne, hogy az eddig is megtapasztalt, korrekt és konstruktív partneri viszony az Agrárminisztériummal továbbra is segít megnyugtató módon túllendülni az ágazatot érintő kihívásokon.

– Összességében a bizonytalanság jellemzi a globális folyamatokat, a gazdaságra és az árakra gyakorolt hatások a geopolitikai válságok révén kiszámíthatatlanok, értékelte ezen belül a tejágazat helyzetét Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes-államtitkára tájékoztatása szerint, bár az inputköltségek valamelyest csökkentek az elmúlt évben, a jövedelmezőség nem tért vissza a Covid előtti szintre. Mindezek a munkaerő magas költségével és a munkaerőhiánnyal karöltve folyamatos nyomást és kihívásokat jelentenek a gazdálkodóknak.

A FAO előrejelzése szerint a globális tejtermelés stabilitása várhatóan továbbra is fennmarad, 2030-ra elérheti a közel 1 milliárd tonnát. A tehenenkénti hozam és az állomány tekintetében is növekedés várható. Továbbra is az EU marad a legfontosabb exportőr régió (sajtkivitelben domináns), de jelentősége csökkenhet. A tejimitátumok és az állati eredetű termékek visszaszorulása elleni küzdelem óriási kihívást jelent az ágazatnak – hívta fel a figyelmet a helyettes-államtitkár.

Tavaly a tejelő állomány csökkenése (-1,7%) mellett is nőtt az EU tejhozama (+1,8%), a kedvező időjárás miatt csökkentek a takarmányköltségek. Az EU bizottságának 2024 tavaszi előrejelzése szerint a tehénállomány tovább csökken, ugyanakkor a tejkínálat enyhén emelkedni fog az idén. Enyhülő infláció mellett az uniós nyerstejárak sokéves árszint feletti stabilizálódását várják, aminek következtében a tejtermelés jövedelmezősége várhatóan javulni fog az idén.

A közvetlen támogatásokról szólva Tarpataki Tamás elmondta, hogy a 2023-ban beadott kérelmeknél a tejhasznú tehéntartás termeléshez között támogatás esetében fajlagosan 130 051 forint, szálas fehérjetakarmánynövény-termesztés termeléshez kötött támogatására 23 697 forint kerül kifizetésre.

A tejtermelő gazdaságok számára szintén elérhető közvetlen támogatások közül az alapszintű jövedelemtámogatás és az alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő újraelosztó támogatás esetében a május 6-i héten kezdődtek a végkifizetések. Várhatóan május végéig a terület- és állatalapú támogatások zöme kifizetésre kerül. A hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatás 2023. évi kerete 8,2 milliárd forint volt, amelyből bázisjogosultságonként (literenként) 5 forintot fizettek ki 2023 decemberében.