A Vynyty Pro Press paradicsomban, illetve őszibarackban használható légtértelítő, sajátossága, hogy hosszú ideig szabadul ki belőle a paradicsommoly, illetve a keleti gyümölcsmoly hímjeit összezavaró feromon, könnyen használható és életciklusa végén lebomlik, ami különösen fenntarthatóvá teszi. Különleges formában, adagolópalackból kinyomható krémes állagú anyagként kell kijuttatni a feromont a fák fölső részére, illetve paradicsomban a növényházban alkalmas helyekre, 1,5-2 méter magasságban. Hatását nem befolyásolja a hőmérséklet vagy az eső, keleti gyümölcsmoly ellen hektáronként 500 (2,5 grammos) adagot ajánlanak belőle. A tavasszal kijuttatott készítmény körülbelül hat hónapon át hatékony.
A csemegeszőlő-szimpóziumon főleg az olasz termesztésről esett szó, hiszen a csemegeszőlő meghatározó kultúra az országban. Az olasz nemesítők célja, hogy olyan korán érő, az Italia minőségét elérő fajtát hozzanak létre, amelyik megbízhatóan egyenletes minőséget és mennyiséget ad. A tanácskozáson részt vettek a szektor nemzetközi szereplői is, akik bemutatták a közeljövőben piacra kerülő új csemegeszőlőiket. Olaszországban a Nuvau és az Italian Club Variety cégek foglalkoznak nemesítéssel, ők jövőre fejenként körülbelül húsz új fajtával rukkolnak elő. A főbb nemesítési cél továbbra is a mag nélküli csemegeszőlő, a korai vagy késői érés, és az, hogy a fajta termeszthető legyen Olaszország déli vidékein. Az Italian Club Variety embriómentéssel próbál helyi ősi fajtákból olyan fajtasort létrehozni, amivel meghatározott földrajzi eredetű szőlőt lehet piacra vinni.
Az olasz Vitroplant alanyt és nemest is szaporít szövettenyésztéssel, és még zölden készít oltványt belőlük. Ezek a növények garantáltan nem hordoznak semmilyen kórokozót. A módszer izraeli paradicsomtermesztőktől származik, akik szabadföldön is alkalmazzák. Hasonló kísérletek folynak Franciaországban.
Az alanyoknak külön szimpóziumot szenteltek, az almaalanyokról szóló előadások összefoglalóit a Kertészet és Szőlészet 22. lapszámának 32–35. oldalon olvashatják. A tanácskozáson, ahová a világ minden részéről érkeztek kutatók, az is kiderült, hogy az európai gyümölcstermesztés keletre húzódik, elsősorban Azerbajdzsán, Üzbegisztán vagy Moldova felé. Ezekben az országokban a klímaváltozás hatására kedvezővé vált az időjárás az alma és a cseresznye számára, legalábbis ezeket kezdték el termeszteni. Kedvező adottságuk a termékeny föld, amit még nem zsaroltak ki kertészeti kultúrákkal.
Télen pedig hosszan borítja a földet a hótakaró, ami az almatermesztésben nagy előny.
