
Idén a megszokottnál kisebb lett az őszi búza vetésterülete, mindössze 945 ezer hektár. Hajdú-Bihar vármegyében 56 ezer hektáron vetettek őszi búzát, és figyelem, ebben az évben a napraforgó vetésterületét tekintve megelőzte a kalászost, ez most eléri a 68 ezer hektárt.
Tavaly 5,934 millió tonna búzát takarítottunk be, idén körülbelül 5,2 millió tonnára számítunk (kisebb a vetésterület!), igaz a búza minősége jelen állapotában többet ígér, mint egy évvel ezelőtt. A malomipar igénye ebben az évben a tavalyihoz képest növekedett, most 1,1 millió tonnát jelez a statisztika, a takarmányipar pedig 1,3 milliót szán az állatok ellátására. A saját búzánkkal az előző évben tonnánként 62-65 ezer forintos árral tudtunk a piacon labdába rúgni, ennél jobbra semmiféle esélyünk nem mutatkozott. A magyar export fele Olaszországba, kisebb része Ausztriába, majd Horvátországba és Szlovéniába irányul. Bíztató a gabonatőzsde, szeptemberre tonnánként 250 eurós étkezésibúza-árat jelez a MATIF.
Amit pedig érdemes a termelőknek végre eszükbe vésni, azt pontokba foglalva mondta el Lakatos Zoltán. Tehát Magyarországon jó minőségű búzát csak intenzíven lehet termelni, aki nem műtrágyáz, annak erre nincs esélye. A táblaszerkezetünk, az elaprózódott termőterületek nem kedveznek a gazdaságos búzatermesztésnek, ezen is változtatnunk kellene.
Az étkezési búza termesztése most úgy tűnik, hogy fellendülőben van, mert a korábbi tonnánkénti 1000-2000 forintos árkülönbség 10-12 ezer forintosra növekedett. Vigyázzunk, hogyha idehaza az egekbe emeljük a búza árát, akkor a környező országokat arra sarkalljuk, hogy ide szállítsanak búzát, lisztet, s az nekünk nem tesz jót. Végezetül hitet tett amellett, hogy a Hajdú Gabona Zrt. változatlanul törekszik évi 80-90 ezer tonna malmi búza felvásárlására és őrlésére, ami a hazai mennyiségnek közel az egytizedét jelenti.