Erre aligha gondoltak korábban sokan. Idén május 23-án rendezték meg Debrecenben, az Agrártudományi Campuson a szokásos éves kalászosgabona-fajtabemutatót, amihez rögtön hozzá kell tennünk, hogy korábban soha ilyen korai időpontban még nem tartottak tanácskozást és helyszíni terepszemlét.

A szezonnyitó kalászosgabona-tanácskozás az idők folyamán kivívott magának egy rangot: Pepó Péter professzor széles körű szakmai kutatásai alapján fogalmazza meg a maga helytálló véleményét, ugyanakkor ez az első olyan tanácskozás, ahol felelős személyiség, nevezetesen dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kísérletet tesz a felvásárlási ár előrejelzésére. A termelők egyöntetű véleménye alapján mi is kijelenthetjük, a szakember őszinte, nem piacpolitikai okok vezérlik, amit mond hiteles, arra oda kell figyelni.

A tanácskozás első részében Pepó Péter professzor arról emlékezett meg, hogy 1983-ban állították be Látóképen a most is működő kísérletet, a program elindítója Ruzsányi László egyetemi tanár volt. Tőle vette át a szervezést és a kísérletezést 2003-ban Pepó Péter, aki pedig az idén köszönt le és átadta a helyét Vad Attilának, a Tangazdaság vezetőjének. Az eredeti kísérleti szerkezetet mind a mai napig megtartották. Megmaradt a vetésváltásban, a tápanyag-gazdálkodásban, a vízellátásban kialakított metodika, ám ettől az évtől új fajtavizsgálati módszert is bevezettek. Mostantól kezdve 3 genotípusú búzát hasonlítanak össze, mégpedig a teljesítménymaximalizálás reményében. Azt vizsgálják, hogy a különböző genotípusú búzák milyen technológia mellett hozzák a maximális eredményt.

A Csillag úgynevezett toklász nélküli, míg a másik kettő toklászos, azaz szálkás búza. Ezeknek a fajtáknak megadnak mindent, ami csak szem szájnak ingere, és amit a szakma előír, és ezután nézik, hogy az optimális körülmények között melyik, hogyan reagál. Van-e közöttük különbség, s ha van, melyiknél mi a plafon teljesítmény. Ezt a kísérletet idén kezdték el, és még legalább 4 évig fogják folytatni, majd következik a kiértékelés.

A termelők körében főként a versenyképesség miatt általános igény a nagy hozam elérése. Ám arról kevésbé szól a fáma, hogy melyik az a szint, amíg érdemes a búza termését a maximumig spannolni. Jó lenne tudni, hogy gyakorlati körülmények között a B vagy annál jobb lisztminőséget adó búzák miként viselkednek, amikor 10-12 tonnát teremnek? Mert azért alapvető kérdés és nálunk ez a jövő előfeltétele, hogy tudunk-e olyan búzaminőséget tervezetten, megbízhatóan produkálni, amilyenre a piacnak szüksége van. Ez lehet nemcsak kiváló minőségű, hanem valamilyen célra termesztett, de akkor azt a célt mi szándékosan valósítsuk meg.