Nem véletlen, hogy idén a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának döntése értelmében az Év gyógynövénye a borsmenta, ez a különleges növény.

Mai napig nem ismert pontosan a borsmenta természetes előfordulása. Egyesek szerint Angliából származik, mások azt vallják, a Távol-Keleten őshonos. Mindenesetre a hazai termesztett állományok angol eredetűek.

A borsmenta a nemzetségre jellemzően lágy szárú, föld alatti módosult hajtásokkal áttelelő, évelő növényfaj.

A borsmenta levelének és illóolajának fő hatóanyaga a mentol, amely fokozza a nyál- és epetermelést, gyenge görcsoldó és gyulladáscsökkentő, enyhe helyi érzéstelenítő, hűsítő, antiszeptikus hatású. Az olaját a felső emésztőszervi traktus rendellenessége, epeképződés hiánya, légzőszervi megbetegedések, köhögés, megfázás esetén javasolják. Külsőleg alkalmazható reumatikus fájdalmak, bőrviszketés, csalánkiütés kezelésére. Napjainkra egyre változatosabb illóolaj-összetételű borsmentafajták közül válogathatunk, a nemesített fajták között csokoládé-, citrom-, gyömbér- és levendulaillatú növények is léteznek már…

Hogyan tartsunk mentát?

A borsmenta termesztése nagy gondosságot és szakértelmet igényel. Már a termesztésre szánt hely megválasztásánál nagyon kell ügyelnünk arra, hogy idegen beporzás, elfajzás ne következzen be. A borsmenta termesztésére legjobban a nyirkos, humuszos, középkötött, vályog vagy anyagos mésztalaj alkalmas. A mentát legjobb jól trágyázott, kapásnövény után ültetni.

A borsmenta begyűjtését közvetlenül a virágzás előtt kell elvégezni, vagyis rendszerint június végén, július elején. Kedvező időjárás esetén kétszer-háromszor is szedhetünk egy évben. A begyűjtése kaszával vagy sarlóval való aratással történik. A lekaszált vagy lesarlózott növényt, ha az egész herbára van szükségünk, akkor a szárral együtt szárítjuk meg, ha azonban leveles árut akarunk, akkor a friss növényről lefosztjuk a levelet, és azokat külön szárítjuk meg. A levéltől megfosztott szárrész is értékesíthető az illóolajgyártásban.