0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 21.

Öt és fél tonna repce hektáronként

A korábbi években megszokhattuk, hogy Gyulatanyán az őszikáposztarepce-kísér­letben 4,5-5 tonnát adott öntözve, a hozzáértők véleménye szerint idén 5-5,5 tonnás hektáronkénti átlagra lehetett volna számítani.

Mesés! Röviden így foglalható össze annak az őszikáposztarepce-fajtabemutatónak a tapasztalata, amit május végén tartottak Nyírtelek-Gyulatanyán. A kísérleti telep vezetője, Augusztinyi András – saját megfogalmazása szerint magánzó – sok vendéget köszönthetett. Mások mellett részt vett a tanácskozáson Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, Várszegi Gábor, a NÉBIH Mezőgazdasági, Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője, valamint Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke is.

Nagy léptékű változások tanúi vagyunk, a jövőben semmi nem lesz az, ami eddig volt, mondta Jakab István. Hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy

az ukrajnai helyzet számunkra azért kényelmetlen, mert ott 43 millió hektár kiváló földön gazdálkodnak, és velünk szemben óriási előny számukra a nagy, egybefüggő táblák használata.

Készülnünk kell egy újabb helyzetre, mert július 28-án az EU Bizottsága ismételten napirendre tűzi Ukrajna európai uniós csatlakozását. A mi számunkra előnytelen, hogy nem azonos feltételek mellett versenyeznek a termékeink. Ránk kötelezőek a szerkivonások, onnan pedig olyan gabonaféléket hozhatnak be, amelyek növényvédelmi kezeléséről nekünk most nem sok fogalmunk van.

Az itthoni dolgaink közül arra hívta fel a figyelmet az előadó, hogy vajon tudunk-e és miként alkalmazkodni a klímaváltozás valamennyi következményéhez.

repce őszi káposztarepce
A kétszer 15 milliméteres kelesztő öntözés hatása
Fotó: Avar László
Nálunk együtt állnak rendelkezésre a legkorszerűbb gépek, a legkiválóbb hibridek, a hozzáértő szakemberek, és mégiscsak botladozunk. A klímaváltozás miatt megváltozott csapadékviszonyokra ez idáig még nem adtunk hatásos választ, vetünk, ha a termőtalaj csontszáraz, akkor is.

A méhészekkel egymásra mutogatunk, vitatkozunk. A Magosz elnökének véleménye szerint itt diktátumnak helye nincs, mindkét fél rá van utalva a másikra. Vegyük figyelembe egymás igényeit és akkor senkinek az érdeke nem fog sérülni. Az adminisztráció vezetését pedig úgy kell átalakítani, hogy az a gazdák élet- és gazdálkodási helyzetének megfeleljen, s ne csak diktátumszerű előírásokat kelljen teljesíteni.

Rácz Imre a szakmai okok között arról szólt, hogy az ország északkeleti részében a talajból hiányzik a téli csapadék, így a nyári kalászosoknál fél, közepes termés várható. Az ukrajnai készletek kimerültek, ennek hatására hazánkban a gabona iránti kereslet javult, emiatt a gazdák hangulata is optimistábbá vált. Kérdésben fogalmazta meg, hogy meddig tűrhetjük még azt, hogy a kereskedők busás haszonnal dolgoznak, a termelőnek pedig alig jut valami. Az országnak ebben a térségében meghatározó (volt) a burgonya, jelenleg 840 hektáron termesztik és 30 hektáron folytatnak vetőgumó-szaporítást. Legalább az önellátás szintjét jó lenne elérnünk, egyelőre ez vágyálomnak látszik.

repce hibrid őszi káposztarepce
Idén 165 hibridet vizsgáltak
Fotó: Avar László
A gazdaságátadás nehezen, döcögve megy. Kiépült a jégkárelhárítási rendszer, s ahelyett hogy ennek örülnénk, ma az a közvélekedés, hogy azért nem esik Szabolcsban az eső, mert a jégkárelhárító rendszerek üzemelnek. Ennél jobb hír, hogy a térségben 2200 gazda ajánlott fel területet vízvisszatartás céljára.

Várszegi Gábor összefoglaló értékelésben mutatta be az országos vetés helyzetet. Az őszi káposztarepce jelenleg 177 ezer hektár, 2019-ben ennek még a kétszerese volt. Az április 5-ei határszemlék tanúsága alapján 60 százalékuk kiváló minősítésű, 10 százalék pedig gyenge. Az elmúlt évi rep­ceeredményünk hektáronként 3,13 tonna volt, így az éves össztermés kis híján 600 ezer tonna lett. Ennél a növénynél a fajtakínálat átlagon felüli, az EU fajtalistán 1785 repce szerepel, Az itthoni fajtalistánk 181 hibrid repcét és 10 szabadelvirágzású fajtát tartalmaz. A nemesítő cégek között vezet a RAPOOL, a Bayer-Monsanto, a KWS, a Limagrain, a BASF és a Lidea.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: