Az így létrejövő génmódosított (a köznyelvben GMO) növények, valamint az azokból készült élelmiszerek biztonsága, hasznossága az ilyen termékek 1990-es évekbeli kereskedelmi forgalomba kerülése óta heves viták tárgyai.
Manapság már nem szükséges génállományokat kimetszeni a növényekből, majd áthelyezni azokat más példányokba. A génmódosítás olyan fejlettségi szintre került, hogy a szakemberek képesek belenyúlni a génállományokba oly módon, hogy az ellenállóbb legyen az extrém időjárási körülmények ellen, nagyobb terméshozamot produkáljon, vagy magasabb tápanyagtartalommal bírjon.
A Világgazdasági Fórum (ez a szervezet rendezi meg évente a davosi gazdasági világcsúcstalálkozót) az egyik leghangosabb nemzetközi támogatója a GMO-technológiának, jelentésük szerint pedig a génszerkesztés képes garantálni a klímaváltozás hatásainak ellenálló kukorica-, rizs-, gabona-, burgonya- és maniókatermést.
Más termelők és kutatók azonban másként gondolják, és szkeptikusak a GMO termésbiztosító hatásával kapcsolatosan. A DW-nek megszólaló, londoni székhelyű egyetemi kutató például azzal érvel, hogy a technológia fenntartja azt a nagyipari mezőgazdasági rendszert, ami nagy mértékben okozója a klímaváltozásnak.
Nem csak a tudomány formál véleményt, fontos az is, az átlag fogyasztó miként vélekedik a GMO-ról. A DW által idézett 2020-as kutatás szerint a globális lakosság nem is lehetne megosztottabb a kérdésben, ugyanis a fele úgy gondolja, nem biztonságos GMO eljárással létrehozott növényeket fogyasztani.
