0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 24.

GMO: a világélelmezés megmentője, vagy veszélyforrás?

Terjedelmes cikkben járja körül a GMO-kérdést a Deutsche Welle. A cikk ismerteti a történelmi előzményeket: a termelők ősidők óta keresztezték a különböző növényfajokat, de csak az 1970-es évek óta képes az emberiség növényi géneket átemelni.

Az így létrejövő génmódosított (a köznyelvben GMO) növények, valamint az azokból készült élelmiszerek biztonsága, hasznossága az ilyen termékek 1990-es évekbeli kereskedelmi forgalomba kerülése óta heves viták tárgyai.

dns paradicsom gmoManapság már nem szükséges génállományokat kimetszeni a növényekből, majd áthelyezni azokat más példányokba. A génmódosítás olyan fejlettségi szintre került, hogy a szakemberek képesek belenyúlni a génállományokba oly módon, hogy az ellenállóbb legyen az extrém időjárási körülmények ellen, nagyobb terméshozamot produkáljon, vagy magasabb tápanyagtartalommal bírjon.

Márpedig egyes érvek szerint a 2050-re várhatóan 10 milliárd főre duzzadó globális népességszám mellett csak génszerkesztéssel érhető el, hogy mindenkinek jusson táplálék néhány évtized múlva is.

A Világgazdasági Fórum (ez a szervezet rendezi meg évente a davosi gazdasági világcsúcstalálkozót) az egyik leghangosabb nemzetközi támogatója a GMO-technológiának, jelentésük szerint pedig a génszerkesztés képes garantálni a klímaváltozás hatásainak ellenálló kukorica-, rizs-, gabona-, burgonya- és maniókatermést.

genetika dns

Más termelők és kutatók azonban másként gondolják, és szkeptikusak a GMO termésbiztosító hatásával kapcsolatosan. A DW-nek megszólaló, londoni székhelyű egyetemi kutató például azzal érvel, hogy a technológia fenntartja azt a nagyipari mezőgazdasági rendszert, ami nagy mértékben okozója a klímaváltozásnak.

Véleménye szerint a GMO-termelés során monokultúrák alakulnak ki, melyek nagyobb mennyiségben teszik szükségessé növényvédőszerek, műtrágyák alkalmazását, valamint magas a vízigényük is. A kutató szerint hiába termelnek egyre nagyobb területen génszerkesztett terményeket – főként az amerikai kontinensen -, ezek eddig nem segítettek a világ élelmezési gondjainak megoldásában, ugyanis nagyjából 60 országban 250 millió ember éhezik manapság is.

Nem csak a tudomány formál véleményt, fontos az is, az átlag fogyasztó miként vélekedik a GMO-ról. A DW által idézett 2020-as kutatás szerint a globális lakosság nem is lehetne megosztottabb a kérdésben, ugyanis a fele úgy gondolja, nem biztonságos GMO eljárással létrehozott növényeket fogyasztani.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu / dw.com