Fejleszteni muszáj
A most megjelenő, az élelmiszeriparhoz kötődő támogatási programok keretében kiírt pályázatokat nagyon régen várta az ágazat, azonban több szereplőjének nehéz lesz érdemben részt venni ezekben, egyebek mellett a magas kamatkörnyezet miatt. Azt is fontos látni, hogy a magyar élelmiszeripar gerince gyakorlatilag 10 évig ki volt zárva mindenféle támogatásból azért, mert nagyvállalat. Tehát a magyar élelmiszeripar termelésének 80-90 százalékát, az exportjának majdnem a 100 százalékát adó cégek semmilyen támogatáshoz nem jutottak tíz éven keresztül. Óriási probléma az összevetés, a viszonyítás.
Azt is érdemes tudni, hogy Nyugat-Európában egy-egy üzemlátogatás alkalmával bemutatott technológia, az ott látható fejlesztések, hatékonyság mind támogatásokkal valósultak meg. Koller Attila szerint ezért is szükséges a megjelent pályázati programokban intenzíven részt venni, és megpróbálják behozni egyrészt például az automatizálás tekintetében meglévő hátrányukat, vagy azokat a fejlesztéseket, amiket az elmúlt időszakban nem tudtak végrehajtani. Véleménye szerint nem várhat az ágazat, nem lehet várni a fejlesztésekkel. Mindenki eldöntheti, hogy előre menekül és fejleszt, vagy pedig szépen lassan abbahagyja.
Az elmúlt időszakban jónéhány eset volt, amik felszínre hoztak olyan problémákat, amiket meg kell oldania az ágazatnak. Ilyen például az energiahatékonyság, a munkaerő és az automatizálás vagy a termelési volumen kérdése. Ezek rendkívül tőkeigényes és időigényes beruházások, és ebben a tekintetben a nyugati versenytársaknak több évtizedes előnye van.
A magyar élelmiszeripar jövője erős kérdőjeleket vet fel például a munkaerő oldaláról. Az egész magyar gazdaságban óriási probléma, hogy a meglévő munkaerőért érthető módon versenyezni kell a hazánkban lévő nyugati cégekkel. Ebben a helyzetben nem mindegy, hogy ki milyen terméket állít elő, annak milyen hozzáadott értéke van, és annak milyen árazását bírja el a piac. Látható, hogy elég komoly harcot kell folytatni a jövőben a magyar élelmiszeriparnak, és gazdaságirányítási szempontból is figyelni kell, mert akár el is tűnhet egy-két iparág, hogyha nem jól veszi be a következő kanyarokat.
Érdekképviselet és piacvédelem
A Tej Terméktanács munkáját példaértékűnek nevezte Koller Attila. Véleménye szerint egy ágazat sincs, ahol ilyen szintű összefogást és közös gondolkodást sikerült megvalósítani, ahol eszközöket is társítottak a munkához. Ebben a kormányzat is teljes mértékben partnerük volt, segítette az ilyen típusú feladatok elvégzését, és mindig meghallgatta a felvetéseiket.
Látni kell, hogy Európában mindenhol liberális gazdasági elméletek hangzanak el, de a háttérben nagyon keményen védik a piacaikat, a tejpiacokat különösen. Mindenhol politikai, illetve lokálpatrióta gazdaságpolitikai kérdés, és mindenhol piacvédelmi kérdés. Ahol ezt már negyven éve ebben a szellemben teszik, ott már jobban kialakult ennek az eszközrendszere, mint nálunk, de nálunk is formálódik, mondta Koller Attila, hozzátéve, hogy a piaci verseny addig jó, amíg fair.
Ha nem az, akkor nyilvánvalóan mindenkinek meg kell védenie a saját érdekeit. Nagyon jó példa erre,
Ebben a terméktanácsnak és a kormány támogatásának hatalmas szerepe van. Az áfa 5 százalékra csökkentése, az EKÁER bevezetése és a hasonló intézkedések a piac tisztulását, a fair versenyt eredményezték. A TOLNATEJ vezérigazgatója szerint a trappista sajtok területén is lehetne hasonlóan eredményesen fellépni, hiszen egy ilyen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országban, mint a miénk, nem szerencsés, hogy az alapsajt tekintetében 60 százalék az import aránya. Ezen különböző eszközökkel változtatni lehet és kell is, mert az egész országnak ez a hosszú távú érdeke, mondta végül Koller Attila.
Ez is érdekelheti:
