Számos védett gyümölcsfajtát, alanyokat, új fajokat, modern technológiákat hozott a hazai gyümölcstermesztésbe a dánszentmiklósi Pullulo faiskola. A cég szakmai napján az alapítás óta eltelt bő tíz év eredményeit osztották meg partnereikkel.
Dánszentmiklóson működött éveken keresztül a főként szamóca szaporításával, nemesítésével foglalkozó német Häberli faiskola. Megszűnése nagy űrt hagyott maga után, és ezt kívánta betölteni a 2011 októberében alapított Pullulo faiskola, mondta a cég vezetője, Rácz Szabó Róbert. A három alapító családból mára kettő maradt, a Rácz és a Nádosy család tulajdonában van a cég.
Az első év rögtön teljes fagykárral indult, amit nagy tételű alanytelepítéssel próbáltak ellensúlyozni. Nagy ugrás volt a faiskola életében 2020, amikor a következő szezonra 400 ezerről 600 ezerre növelték az eltelepített alanyok számát. Ma 34 hektáron működnek, és az egyik helyi agrárvállalkozásnak köszönhetően évről évre tudják cserélni a bérelt területeiket, ami nagyon fontos a faiskolai termesztésnél.
A cég bevételének 70%-a szabadföldön nevelt szaporítóanyag értékesítéséből származik, 20%-a a konténeres növényekből, a többi az egyéb kategóriából, főként bogyósok értékesítéséből. Az árbevételük több mint 40%-át az export adja. Erre a kivitelre különösen büszkék, igaz, enélkül nem is tudnának megnyugtatóan gazdálkodni. Oltványaik eljutnak Szlovákiába, Szerbiába, Ukrajnába, Horvátországba, Bulgáriába, Romániába, Ausztriába és Németországba.
Új fajták, technológiák
Úttörők voltak a mikroszaporított alanyok, illetve bujtványok hazai alkalmazásában, és számos védett, licences fajta szaporítási jogát is megszerezték. Olyan keresett gyümölcsök kaphatók náluk, mint a Penta, Makako, Vairo, Marinada öntermékeny mandulák, a Tamara, Techlovan, Irena, Pillango, Nimba, Red Pacific, Areco cseresznyefajták, a Petri, Éva, Olibell, Achat, Turmalin meggyfajták, a Gladys, Royal Glory, Royal Summer, Alirosada őszibarackok, a kajszifajtákat pedig nem is sorolta fel Rácz Szabó Róbert.
Új kultúrákat, új termékeket is bevezettek a magyar gyümölcstermesztésben, ilyen például a török mogyoró alanyú törzses mogyoró. A török mogyoró jó szárazságtűrő és nem sarjadzik, a törzses oltványokról géppel lehet lerázni a termést. Szerbiában nagy ültetvények léteznek ezzel a megoldással. Az már hazai tapasztalat volt, hogy szabad gyökérrel bizonytalan az eredés telepítés után, ezért már csak konténeres oltványokat nevelnek török mogyorón.
Gesztenyéből olyan oltványokat kínálnak, amelyeknek az alanya mikroszaporított spanyol anyag, és már beoltották ízletes vargányával, a szarvasgombával beoltott fák mintájára. Néhány éve keresték meg őket azzal, hogy lehet-e itthon pekándiót termeszteni. Hosszas keresgélés után Meskó István segítségével találták meg az egyetlen európai faiskolát, ahol szaporítják ezt a növényt, és meg is vettek 2000 fát, mert csak kamionnyi tételt adott el a spanyol faiskola. Minden fa gazdára lelt, és mivel nagyon korán elkezdenek teremni, hamarosan hazai pekándió is lesz a piacon.
A 17 alkalmazottal működő faiskola szaporítja az Artevos tesztnövényeit, és részt vesz a fajták hazai értékelésében. A KITE kísérleti telepén, Derecskén létesült az a meggyültetvény, amit kombájnnal lehet majd betakarítani. Ezeket a kísérleti fákat is Dánszentmiklóson készítették el.
Széles az alanyválaszték
A bemutatkozás után Hrotkó Károly, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusa a csonthéjasok ígéretes alanyait mutatta be gyümölcsfajok szerint. Részletes előadásából csak néhány megszívlelendő tanácsot emelünk ki. Általános tendencia, hogy egyre kevesebb magoncalanyt használnak, átvették a helyüket a vegetatívan szaporított klónok, a jövő pedig a mikroszaporított alanyoké. Számos fajhibrid alany született a különböző nemesítési programokban, amelyek gyorsan bekerülnek a termesztésbe. Figyelmet érdemel a spanyol Rootpac-sorozat, amelynek a tagjaiból szinte minden csonthéjashoz lehet találni megfelelőt. Egészséges, ellenálló alanyok, gyengébb növekedést váltanak ki.
