0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 21.

Vállalkozó szellemű faiskola Dánszentmiklóson

A Pullulo faiskola 2011-ben alakult Dánszentmiklóson, hogy pótolja a német Häberli faiskola megszűnését. Új technológiákkal és széles fajtaválasztékkal a hazai a gyümölcstermesztés ikonikus alakja.

Számos védett gyümölcsfajtát, alanyokat, új fajokat, modern technológiákat hozott a hazai gyümölcstermesztésbe a dánszentmiklósi Pullulo faiskola. A cég szakmai napján az alapítás óta eltelt bő tíz év eredményeit osztották meg partnereikkel.

Dánszentmiklóson működött éveken keresztül a főként szamóca szaporításával, nemesítésével foglalkozó német Häberli faiskola. Megszűnése nagy űrt hagyott maga után, és ezt kívánta betölteni a 2011 októberében alapított Pullulo faiskola, mondta a cég vezetője, Rácz Szabó Róbert. A három alapító családból mára kettő maradt, a Rácz és a Nádosy család tulajdonában van a cég.

A furcsa név nem véletlen, a pullulo latinul rügyet, bimbót jelent.

Az első év rögtön teljes fagykárral indult, amit nagy tételű alanytelepítéssel próbáltak ellensúlyozni. Nagy ugrás volt a faiskola életében 2020, amikor a következő szezonra 400 ezerről 600 ezerre növelték az eltelepített alanyok számát. Ma 34 hektáron működnek, és az egyik helyi agrárvállalkozásnak köszönhetően évről évre tudják cserélni a bérelt területeiket, ami nagyon fontos a faiskolai termesztésnél.

A cég bevételének 70%-a szabadföldön nevelt szaporítóanyag értékesítéséből származik, 20%-a a konténeres növényekből, a többi az egyéb kategóriából, főként bogyósok értékesítéséből. Az árbevételük több mint 40%-át az export adja. Erre a kivitelre különösen büszkék, igaz, enélkül nem is tudnának megnyugtatóan gazdálkodni. Oltványaik eljutnak Szlovákiába, Szerbiába, Ukrajnába, Horvátországba, Bulgáriába, Romániába, Ausztriába és Németországba.

Új fajták, technológiák

A Pullulo faiskola vezette be a török mogyoróra oltott törzses mogyorót, mutatta Rácz Szabó Róbert
A Pullulo faiskola vezette be a török mogyoróra oltott törzses mogyorót, mutatta Rácz Szabó Róbert

Úttörők voltak a mikroszaporított alanyok, illetve bujtványok hazai alkal­mazásában, és számos védett, licences fajta szaporítási jogát is megszerezték. Olyan keresett gyümölcsök kaphatók náluk, mint a Penta, Makako, Vairo, Marinada öntermékeny mandulák, a Tamara, Techlovan, Irena, Pillango, Nimba, Red Pacific, Areco cseresznyefajták, a Petri, Éva, Olibell, Achat, Turmalin meggyfajták, a Gladys, Royal Glory, Royal Summer, Alirosada őszibarackok, a kajszifajtákat pedig nem is sorolta fel Rácz Szabó Róbert.

Ezt a nagy választékot egyáltalán nem könnyű fenntartani, óriási szervezést igényel a külföldről érkező szemek fogadása, kezelése, tárolása. Tavaly például 400 ezer rügy érkezett Dánszentmiklósra Csehországból, Hollandiából, Spanyolországból. Minden tételt pontosan számontartanak.

Új kultúrákat, új termékeket is bevezettek a magyar gyümölcstermesztésben, ilyen például a török mogyoró alanyú törzses mogyoró. A török mogyoró jó szárazságtűrő és nem sarjadzik, a törzses oltványokról géppel lehet lerázni a termést. Szerbiában nagy ültetvények léteznek ezzel a megoldással. Az már hazai tapasztalat volt, hogy szabad gyökérrel bizonytalan az eredés telepítés után, ezért már csak konténeres oltványokat nevelnek török mogyorón.

Gesztenyéből olyan oltványokat kínálnak, amelyeknek az alanya mikroszaporított spanyol anyag, és már beoltották ízletes vargányával, a szarvasgombával beoltott fák mintájára. Néhány éve keresték meg őket azzal, hogy lehet-e itthon pekándiót termeszteni. Hosszas keresgélés után Meskó István segítségével találták meg az egyetlen európai faiskolát, ahol szaporítják ezt a növényt, és meg is vettek 2000 fát, mert csak kamionnyi tételt adott el a spanyol faiskola. Minden fa gazdára lelt, és mivel nagyon korán elkezdenek teremni, hamarosan hazai pekándió is lesz a piacon.

Jó üzleti érzékből a kamionba raktak néhány pisztáciát is, mert valószínűleg az is megmarad hazánkban. A spanyolok szerint mínusz 30 °C-ig télálló. Kétlaki növény, tehát a termő egyedek mellé hím növényeket is kell ültetni.

A 17 alkalmazottal működő faiskola szaporítja az Artevos tesztnövényeit, és részt vesz a fajták hazai értékelésében. A KITE kísérleti telepén, Derecskén létesült az a meggyültetvény, amit kombájn­nal lehet majd betakarítani. Ezeket a kísérleti fákat is Dánszentmiklóson készítették el.

Széles az alanyválaszték

oldalrügyön termő diófajták nagyon termékenyek
Az új, oldalrügyön termő diófajták nagyon termékenyek, le kell szedni az oltványokról a termést

A bemutatkozás után Hrotkó Károly, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusa a csonthéjasok ígéretes alanyait mutatta be gyümölcsfajok szerint. Részletes előadásából csak néhány megszívlelendő tanácsot emelünk ki. Általános tendencia, hogy egyre kevesebb magoncalanyt használnak, átvették a helyüket a vegetatívan szaporított klónok, a jövő pedig a mikroszaporított alanyoké. Számos fajhibrid alany született a különböző nemesítési programokban, amelyek gyorsan bekerülnek a termesztésbe. Figyelmet érdemel a spanyol Rootpac-sorozat, amelynek a tagjaiból szinte minden csonthéjashoz lehet találni megfelelőt. Egészséges, ellenálló alanyok, gyengébb növekedést váltanak ki.

A növekedés mérséklésére azért van szükség, mert ma már minden gyümölcsöt a földről kell leszedni, hiszen nincs elég munkaerő. A másik megoldás az, hogy olyan ültetvényt kell kialakítani, ami a legjobban gépesíthető, beleértve a szüretet is.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: