Biztos, hogy 1100 ember nem tévedhet. Főleg akkor nem, ha tudjuk, hogy ők szakmabéliek, nagyrészt termelők. Feltehetőleg az utóbbi években saját bőrükön is tapasztalták a rendezvényen felvetett problémákat azok, akik május 28-án és 30-án részt vettek a KITE Zrt. „Növénytermesztés változó környezetben” című nádudvari és dalmandi előadásain, és az azt követő szántóföldi bemutatókon. Nádudvaron valamivel több mint 600-an, Dalmandon több mint 500-an jelentek meg. precíziós
Az ma már nem kérdés, hogy a KITE PGR megoldásai növelik a ráfordítások hasznosulását, hiszen
A gazdasági megközelítésre szükség is van, amikor az agrártámogatások fenntarthatósági feltételeinek is megfelelve, valamint a klímaváltozás hatásainak kitéve kell döntenünk beruházásokról, inputfelhasználásról.
Precíziós gazdálkodás a realitások talaján maradva
Mindkét helyszínen először Hadászi László innovációs főigazgató köszöntötte az érdeklődőket, aki rámutatott, hogy a 2011-es kezdés óta már eltelt annyi idő, amikor a precíziós gazdálkodást tudományos felkészültséggel lehet elemezni, a hatásokat közkinccsé tenni.
Ugyanakkor, nem sodorja el őket semmiféle szélsőséges megközelítés, mert most is a realitások talaján maradva értékelték az egyes technológiai elemek előnyeit, hátrányait, ez utóbbival azt bizonyítva, hogy a valóság soha nem idegen a számukra. Az elmúlt hét év során olyan talajművelési kísérleteket osztottak meg a hallgatósággal, amelyben már benne szerepel a klímaváltozás minden tényezőjének hatása, az energiatakarékosság, a költséghatékonyság és az eredményesség egyaránt. Itt mutatták be először a KITE-ben a Monosem márkájú vetőgépet és kultivátort is, amely felvásárlás útján került a világ legkorszerűbb mezőgépgyártója, a John Deere portfóliójába. A vízmegőrzésben hazánk három régiójában, az Alföldön, Dunántúlon és Kisalföldön állítottak be öntözési és talajművelési kísérleteket.
Ez nem feltétlen szakmai kérdéseket vitat, de azért a növényvédelem, az energiatakarékosság, a környezetvédelem előbb-utóbb a termelőkre is visszahat. Mindenképpen megjegyzésre méltó dolog, hogy a repcében idén egy olyan lisztharmat kórokozó jelent meg, amit eddig Magyarországon nem ismertünk, és fajszintű beazonosítása sem történt meg.
