Egy hétgenerációs juhász mindennapjai

Az elmúlt két év aszályos időjárása megviselte a legelőket. Hiába volt mostanában viszonylag sok eső, a juhász szerint ez messze nem elég, mutatja, hogy az ásott kútban 4 méterrel alacsonyabb a víz szintje, mint néhány évvel ezelőtt.

Júniusra a legelőn a fű teljesen kisül. Mivel a legelői a Körös-Maros Nemzeti Park területén, Natura 2000 természetvédelmi körzetben találhatók, kaszálni csak július 15. után lehet, amikor csak szalmaszárazságú takarmányt tudnak gyűjteni.

– Ott áll, halomban – mutat ki az udvarra –, az állatok nem eszik meg. Kénytelenek vagyunk helyette vásárolni. A szárazság a szaporulatra is hatással van, korlátozza a párosodást, így egyre kevesebb az ellés.

legeltetés, aszály — Az aszály miatt a legeltetés egyre nagyobb nehézségekbe ütközik

Arra a kérdésre, hogy eltartja-e a gazdaság a családot, azt válaszolja: – Ha számolnának, akkor semmit sem lenne szabad csinálni – szerinte a fiatalok azért nem gazdálkodnak, mert megtanultak számolni.

– Mi, ugye, még nem számoljuk az időnket, a plusz órákat, csak dolgozunk, mert ebben nőttünk fel, ehhez értünk és ezt szeretjük.

Pályázatok segítségével tudja fejleszteni, modernizálni a gazdaságot, ebből készülhetett el a napelemrendszer. A nyertes kisüzemi pályázat 5,5 millió forintjából pedig egy használt traktort vásároltak, és az állatállomány növelésére is jutott belőle.

Ízes gomolyák és a Facebook

Naponta 50-60 liter tejet fejnek, amit maguk dolgoznak fel. A tejből különféle ízesítésű gomolyát, túrót és ordát készít a juhász felesége, Daniné Kurunczi Zsuzsanna, több mint ötvenéves családi recept alapján. A natúron kívül fokhagymás, snidlinges, medvehagymás, kapros, diós, de még aszalt paradicsomos, sőt áfonyás is van – sorolja az ízesítéseket. Zsuzsa árulja a sajtokat, így közvetlen kapcsolatban van a vevőkkel; tudja, hogy a fokhagymás-füstölt most a legnépszerűbb.

Kevésbé volt ismert az édestúró, az orda, de ma már nagyon sokan szeretik és keresik ezt a finomságot is.

gomolya — Legalább egy hétig levegőn szikkadnak a gomolyák

A sajtokat a makói, tótkomlósi, hódmezővásárhelyi piacon és rendezvényeken adják el, de sokan el is jönnek a tanyára vásárolni. A sajtok készítését a férjétől tanulta. Zsuzsa korábban a kereskedelemben dolgozott, itt a tanyán sajátította el a gomolyakészítés csínját-bínját, és ma már az ő dolga a napi 20 kg sajt elkészítése. Viszont a kereskedelmi tapasztalata jól jön az értékesítésnél, a piacok szervezésénél. A hagyományos tanyasi élet és a juhászkodás mellett is haladni kell a korral, Zsuzsa bevetette a közösségi médiát is: létrehozta a bogárzói juhgomolya, juhtúró Facebook-oldalt, amivel nagyon elégedett kereskedelmi szempontból, mert népszerűséget és vásárlókat hoz a tanyára. Itt hirdetik meg a tanyalátogatási programokat is. Évente többször szerveznek rendezvényeket, ahol tanyatúrából, fejési bemutatóból, sajtkészítésből, a pásztorságról szóló néprajzi előadásból és zenés műsorból áll a program.

Cél az állomány szinten tartása, a több állattal járó munkát már nem vállalná a 67 éves juhász, aki napi 16 órát dolgozik a gazdaságban.

De a folytatás akár pozitív irányt is vehet, úgy látja, lesz majd, aki továbbviszi az állattartást, hiszen két fia is a mezőgazdaságban dolgozik, és ha kell, most is besegítenek a szülőknek. Az egyik lány szintén szívesen jön a tanyára helyettesíteni a szülőket, ha ők rendezvényeken vannak. „Majd meglátjuk, kinek mihez fűlik a foga” – mondja bizakodva Dani János.