A geotermikus energia közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található, a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehető.
Beszélgetőpartnerünk Nagygál János, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. műszaki vezetője, akivel a a termálvíz hasznosítása, kihívásai, jövője a kertészetben témát jártuk körbe.
A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti -vízkészletet. Magyarország tehát majdnem minden szempontból előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia sokrétű hasznosításához. Magyarország geotermális sajátságai elsősorban a hőtermelésben való hasznosítást teszik lehetővé, a felmérések szerint éves geotermikus termelésünk csaknem egészét (99,8%-át) a hőenergia felhasználása adja. Ezen belül a mezőgazdaság általi hasznosítás 39,3%-os részarányt képvisel.
Jelenleg a mezőgazdaság felelős az összes üvegházhatású gázkibocsátás 13-15%-áért. A fosszilis energiára alapozott üvegház- és fóliasátor-fűtés rendszeres gyakorlat az agráriumban.
Nemzetközi felmérések alapján akár az éves működési költségük 8-10 %-át is megtakaríthatják azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek az üveg- és fóliaházak fűtésére vagy a termények szárítására a hagyományos fosszilis megoldásokról geotermikus energiaforrásra váltanak. A megtakarítás jelentős része a korábbi tüzelőanyag-költségek túlnyomó, mintegy 80-82 %-os csökkenéséből jelentkezik.
Geotermikus hőség
Az 50°C-os kőzethőmérséklet Magyarország területén már 700–900 m mélységben bárhol elérhető a Bakony, az Aggteleki karszt és a Bükk-fennsík kivételével. Ez a hőmérséklet már alkalmas lemezradiátoros fűtési rendszerek energiaigényének kielégítésére. Mezőgazdasági célra, üvegházak, fólia sátrak, állattartó telepek fűtésére közvetlenül használható, hőszivattyú segítségével nagyobb léptékű távfűtő rendszert is alapozhatunk egy 50°C-os forrásra. A mezőgazdaság a hazai geotermikus energiának jelenleg több mint az egyharmadát használja el. Az új beruházások helyszíne viszonylag könnyen hozzáigazítható a geotermikus erőforrások közelségéhez. A geotermikus lehetőségek kihasználásával 2030-ra akár évi 1-1,5 millió köbméterrel is kevesebb lehet a magyarországi földgázigény, ami egyben a gázimportnak való kitettség csökkenését is jelenti. A mezőgazdasági felhasználású üvegházak energiaigénye a hűvös hónapokban mintegy 400 tonna fosszilis üzemanyag hektáronként!
A geotermikus energia felhasználásával tehát nemcsak a növények számára biztosíthatók a legjobb környezeti és fejlődési feltételek az egész evolúciós szakaszuk alatt, hanem az energiaköltségek, hanem a légszennyezés is nagyban csökkenthetők. Kaszkád-rendszerű (lépcsőzetesen kialakított) üvegházakban még hatékonyabban használhatók a geotermikus erőforrások, mivel nem minden növény igényli ugyanazt a kalóriabevitelt. Az üvegház első moduljaiban, a legforróbb vízzel érintkezve a legmagasabb hőigényű növények találhatók. Ez a lépcsőzetes felhasználás további költségeket és energiát takarít meg.
Az is figyelembe veendő hogy a termálfűtés zajtalan, hulladékmentes, az üzemhez szükséges méret nagyon kicsi a többi energiához képest, és így a vizuális hatása is sokkal kisebb.
